Bár Székelyudvarhely polgármestere nem támogatja a szervezők területhasználati kérelmét Nyirő József író újratemetéséhez, a szertartást mégis megtartják majd az erdélyi városban – közölte az Országgyűlés Hivatala, amely szerint az eseményt úgy rendezik meg, hogy ne is legyen szükség az engedélyre.

Az Országgyűlés Hivatalának képviselői április 18-án Székelyudvarhelyen megbeszélést folytattak Bunta Levente polgármesterrel az újratemetéssel összefüggő székelyudvarhelyi közterülethasználati igények tárgyában, aki az üggyel kapcsolatban a nemzeti összefogás szükségességéről beszélt – idézte fel pénteki közleményében a hivatal.

“Ezek után sajnálattal vettük tudomásul, hogy az újratemetés helyi társszervezője, a Székelyudvarhelyért Alapítvány által a Márton Áron térre vonatkozó közterülethasználati kérelmét a város polgármestere nem támogatja, mindezt úgy, hogy a társszervező által még 2012. március 26-án benyújtott kérelemre a törvény által meghatározott 30 napos határidő legutolsó napján sikerült válaszolnia, ezáltal is szűkítve a rendelkezésre álló további szervezési időt, megnehezítve az esemény újratervezését” – írták a közleményben.

“Sajnálattal vettük tudomásul azt is, hogy Székelyudvarhely jelenlegi polgármesterének 2012-ben sem sikerült túllépnie azon álláspontján, amely miatt már 2004-ben is támadást intézett a Nyirő József szobrát is magába foglaló székelyudvarhelyi Emlékezés Parkja ellen” – tette hozzá az Országgyűlés Hivatala.

“Mint emlékezetes, 2004. július 3-án Bunta Levente egy RMDSZ-ülésen úgy fogalmazott, Székelyudvarhelyen nincs szükség olyan szoborparkra, melyben Csaba királyfi szobra Orbán Viktorra emlékeztet, miközben párttársai bíróságon támadták meg a szoborpark engedélyeztetési eljárását” – olvasható a közleményben.

Ennek ellenére Nyirő József újratemetését mégis megtartják május 27-én Székelyudvarhelyen. A szertartáshoz a hivatal szerint engedélyköteles közterülethasználatra nem lesz szükség. “Az újratemetés kapcsán egyébként valamennyi érintett romániai önkormányzati és egyházi hatóság kifogástalan és gyors eljárásban támogató magatartást tanúsított, beleértve egy Arad megyei román nemzetiségű polgármestert is” – írta a hivatal.

Nyirő József tisztelői május 23-án, 10 és 15 óra között a fiumei úti Nemzeti Sírkert ravatalozójában róhatják le kegyeletüket, az író koporsóját Romániába szállító zarándokvonat pedig május 24-én 6 órakor indul a budapesti Nyugati Pályaudvar 10-es vágányáról – tették hozzá.

Nyirő József erdélyi író, közíró, katolikus pap Székelyzsomboron született 1889-ben. 1928-tól az Erdélyi Helikon vezető munkatársa volt, a Benedek Elek körül tömörülő székely írócsoport egyik tagja. Székelyudvarhelyen épített otthont családjának, 1939-42 között a Keleti Újság felelős szerkesztője volt. 1941-ben – behívott képviselőként – a Magyar Országgyűlés tagja lett és Budapestre költözött. 1942-43-ban a jobboldali Magyar Erő főszerkesztője, 1944-ben a Magyar Ünnep című, szintén jobboldali lap főmunkatársa volt, majd nyugati emigrációba vonult. Egy ideig Németország nyugati megszállási övezetében élt, majd 1950-ben Madridba települt át, ahol a Spanyol Nemzeti Rádió magyar nyelvű adásainak munkatársa volt. Madridban hunyt el 1953-ban. Főbb művei: Jézusfaragó ember (novellák 1924), Az Isten igájában (regény 1926), A Kopjafák (novellák 1933), Uz Bence (regény 1933), Az én népem (regény 1935), A Havasok könyve (novellák 1936), Madéfalvi veszedelem (regény 1939), Néma küzdelem (regény 1944). Művei publikálását a román és magyar kommunista rendszer betiltotta, az írót a korabeli kultúrpolitika háborús bűnösnek bélyegezte. Az 1989-es fordulat után könyvei újra megjelentek Magyarországon, az Uz Bencét pedig 1992-ben a kolozsvári Dacia Kiadó is kiadta.

Hunhír.info