Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) “a nemzeti összetartozás megvallásával és vállalásával” kiáll az Európai Unió által bírált Magyarország, a magyar kormány és Orbán Viktor miniszterelnök mellett – olvasható a két szervezet közös nyilatkozatában.

A Tőkés László EMNT-elnök és Toró T Tibor, az EMNP megbízott elnöke által aláírt dokumentum megállapítja: a bírálatok nyomán “előállt rendkívüli helyzetet akár reménykeltőnek is tarthatnák, ha arról volna szó, hogy az EU vezető politikusai végre nem csak az unió határain kívül, hanem azon belül is kiemelt ügyként kezelnék az emberi és közösségi jogokat”.

A nyilatkozat aláírói kifejtik: az is elvárható lenne, hogy a XX. század egyik súlyos mulasztását is orvosolják, és az önhibájukon kívül kisebbségi sorsba kényszerült őshonos nemzeti közösségek jogsérelmei és jogfosztásai ellen is felemeljék a szavukat, például a kollektív bűnösség elvén alapuló, mindmáig élő Benes-dekrétumokat hatályon kívül helyezzék – olvasható a nyilatkozatban.

Tőkés és Toró szerint azonban a felparázsló európai “görögtűz” nem erről szól. “Egyes nyugati körök a tárgy érdemi ismerete nélkül, a megbukott vagy egyenesen a hatalomból elcsapott magyarországi politikusok hisztériakeltésére rezonálva alkotnak sommás ítéleteket. Mások abszurdba hajlóan “náci diktatúrát” vizionálva követelik Magyarország megbüntetését.

Többen – “jól értesült forrásokra” hivatkozva – a magyar kormány “megtörését” jelölik meg összeurópai célként. Mi több, egyesek az euroatlanti társadalmi értékrend alapját, a demokratikus választásokat semmibe véve, a magyar választópolgárok elsöprő akarata ellenére erőszakolnának új vezetést Hazánkra” – olvasható a nyilatkozatban.

A dokumentum szerzői azt javasolják az EU politikusainak: kérdezzék meg a “most Brüsszelben, ide-oda futkorászó, panaszkodó, feljelentgető szocialista és liberális magyar? Nem magyar, többségük zsidó származású politikusokat a 2010 tavaszán megtartott magyarországi választásokról”. Leszögezik: a történelem során többször része volt a magyarságnak “idegen megszállásban, így többet nem kérnek belőle”.

Aláhúzzák: a nemzeti összetartozás kinyilvánítása mellett az alkotmányozó Országgyűlés kétharmados többségének arra is volt bátorsága, amivel Európa vezető politikusai nem mertek és nem tudtak szembenézni, hiszen a magyar alaptörvényben kiemelt módon ismerték el a kereszténység nemzetmegtartó szerepét.

“Az Európai Unió Alapjogi Chartájának előírásait is tartalmazó új magyar alaptörvény számunkra megfelelő garanciát jelent arra, hogy a demokratikus jogállamiság keretei között Magyarország megerősödjön” – írja Tőkés László és Toró T. Tibor.

Hunhír.info