A Nagyenyedi Református Egyházközség vezetősége nevében fordulok Önökhöz és kérem segítségüket a vártemplom tetőszerkezete restaurálása tárgyában. A szerkezeti, biológiai és viharkárosodás (2009) következtében annyira meggyengült a teljes fedélszék, szerkezetében és héjazatában, hogy bármikor fennáll a beszakadás veszélye.

A Nagyenyedi Református Egyházközség vezetősége nevében fordulok Önökhöz és kérem segítségüket a vártemplom tetőszerkezete restaurálása tárgyában. A szerkezeti, biológiai és viharkárosodás (2009) következtében annyira meggyengült a teljes fedélszék, szerkezetében és héjazatában, hogy bármikor fennáll a beszakadás veszélye. Önerőből, valamint állami támogatással elkezdtük a munkálatokat, de az előre nem látott, falak szintjén levő károsodás helyreállítási költsége jóval meghaladja a költségvetést, ami összegben 200.000 lej (12.953.380 Forint) volt, most pedig majd a kétszeresénél tartunk.

A trianoni tragédiától nagyon nehéz kilenc évtized áll mögöttünk, értékeinkből kifosztottak, létszámban megapadtunk, épített örökségünket kikezdte az idő, tenni akarásunkat pedig lebilincseli szegénységünk.

Úgy amint elmondtam Sólyom László volt köztársasági elnök úrnak, 2007. március 13-án templomunkban tett látogatása alkalmával, -fontos ez a hely számunkra, ugyanis népünk számos nagy és tragikus eseményének volt színhelye ez a templom több mint 1100 éves múltunkban.

Ízelítő ebből: a torony az eredeti várfallal IV. Béla rendeletéből épült 1239-1241 között, amikor az első tatárveszély jelei nyilvánvalóvá lettek, ami bebizonyosodott az 1241-42-es szörnyű pusztításban. Erdélyi egyháztörténeti érték –ebben a templomban írja alá a város első papja 1551-ben a lutheri confessziót, ebben a templomban válik külön 1564-ben a lutheri és kálvini irány, itt válasszák meg Erdély első magyar református püspökét Dávid Ferenc személyében. A vártemplomban szállt meg utoljára magyar tulajdonban 1551. július 19-én a Magyar Korona, Izabella királyné kíséretében, hogy másnap Torda közelében átadassék Castalldo embereinek és ezzel… . Számos országgyűlés és zsinat otthona a templom az idők folyamán, itt tartatott a Misztótfalusi Kis Miklóst “kivégző” templomi per, hosszú időn keresztül az Erdélyi Református Egyház püspöki székhelye, labancpusztítás (Jókai Mór: Nagyenyedi két fűzfa). Enyed adta az 1848-49-és szabadságharc alatt a legnagyobb polgári áldozatot, amikor a nyugati érchegység románsága 1849. január 9. éjszakáján több mint 800 magyart gyilkolt le a -27 fokos éjszakában. A templomban mondta 1821.július 16-17-én tett látogatásakor gróf Széchenyi István “mert most itt nem az a kérdés, hogy ki és hogy vesse el a hasznos és jó magot, hanem hogy el legyen vetve”, a magot elődeink elvetették, itt most az a kérdés, hogy nemzetünk több mint 1100 éves erődítményének e bástyáját hogyan örökítsük át utódainknak. Boltozata életveszélyesen repedezett, tartószerkezetében meggyengült, tetőszerkezete fele ponyvával fedett, minderről tanúskodnak a mellékelt fényképek.

Kérésem, kérésünk az, ha lehetőség van, segítsenek. Előre is köszönöm ügyünk felpártolását,

Maradok megkülönböztető tisztelettel és szeretettel

Nagyenyed, 2011. március 30.

Pópa Tibor református lelkipásztor
popatibor@freemail.hu

Hunhír.info