A magyar kultúrát 1989 óta ünneplik január 22-én, a kézirat tanúsága szerint Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon fejezte be a Himnuszt.

V. Majzik Mária kőbe vésett plasztikai alkotása, a Himnusz-emlékmű egy kedves magyarhoni kisvárost, Budakeszit nemzeti kegyhellyé emelte.

Mi Háromszéken a Magyar Kultúra Napján azért említjük a Himnusz utóéletének ezt a történetét, mert a Magyar Örökség-díjas szobrásznő az eredetileg nem köztérre képzelt, hanem templom vagy középület belső terébe elhelyezendő alkotás terveit felajánlotta városunk valamelyik temploma számára. Válaszra sem méltatták.

Pedig, ha ez megtörténik, Háromszék fővárosa maga is nemzeti kegyhellyé válik. Különösen a Magyar Kultúra Napján. A Székely Nemzeti Múzeummal, a Lábas Házzal, a Tamási Áron Színházzal, a sepsiszentgyörgyi Kós-épületekkel, a történelmi megyeházával, a Székely Mikó Kollégiummal, a Református Vártemplommal, nagyszámú emlékművel, és hadd ne soroljuk, még mi mindennel együtt. Ezzel a lépéssel hozzájárulhattunk volna, hogy Sepsiszentgyörgy képe a székelység tudatában egyféle kulturális fővárosként rögzüljön.

A mai ünnepnap nem a siránkozás napja, de legyünk praktikusak, figyeljünk fel arra, mennyi olyan ajánlatot engedünk el a fülünk mellett, amely az egységes magyar nemzeti kultúrát, az elcsatolt nemzetrészek együvé tartozását erősítené, ami egyébként a Himnusz fő üzenete is.

A jelenségre figyelve jut eszünkbe, hogy kiengedtük a kezünkből a Székelyföld ezer pillanata című nagyszabású fotókiállítást is, amely most a várpalotai Trianon Múzeum ékessége.

Az elszalasztott lehetőségek sora nem csak a közelmúlté, vannak régebbi keletűek is. Bálványos várának romos zömtornyát konzerválni lehetett volna — volt rá pénz —, mikor még állt a torony derekának egy része.

Természetesen, a kulturális önösszeszedésnek vannak pozitív példái, figyelemre méltó elképzelései is. Az épített örökségnél időzve a Lábas Ház, a zágoni Mikes—Szentkereszty-udvarház, a csernátoni Haszmann Pál Múzeum épületének rendbetétele, a bodvaji vashámor restaurálása, a magántulajdonba visszakerült műemlék jellegű épületek egész sorának renoválása, a sok-sok köztéri szobor és emlékmű, bizonyos kulturális intézmények megerősödése, a templomépítések egész sora, mind-mind ösztönző példa. És a most megfogalmazódó tervek is. A múzeum épületének felújítása, az Erzsébet parkba képzelt szoborgaléria Háromszék nagyjairól, a rétyi honvédemlékmű, a köztemetői emlékmű helyreállítása, kiadványok, könyvek kiadásának támogatása, mind-mind a nemzeti kultúrát és ennek révén a nemzeti öntudatot, összetartozást erősítik.

Sylvester Lajos – Háromszék

HunHír.Hu