A Magyar Gárda mintájára és a Székelyföld védelmére alakítana szervezetet egy csíkszeredai fiatalember, akit román állampolgársága miatt nem vettek fel az anyaországi szervezetbe. Toborozzák a Székely Gárdát – olvasható az erdélyi Krónika szerdai számában. A Székely Gárda tagjai a magyar nyelv, a székely nép, a magyar nemzet, a Székelyföld, a magyar haza védelmére esküdnének fel. A szervezet célja elsõsorban a székely nemzettudat erősítése és a székelység mint önálló nép önrendelkezéshez való jogának biztosítása lenne. Csibi szerint a székelységnek egyetlen esélye van a fennmaradásra: ha a magyartól független, önálló népként határozza meg önmagát.

Úújsághirdetések útján és internetes fórumokon toboroz alapító tagokat egy szeredai fiatalember. A megyeszékhelyen pénzügyi ellenőrként tevékenykedõ, 28 éves Csibi Barna korábban 60 napig töltötte be a Csíki Székely Tanács (a Székely Nemzeti Tanács területi szervezete) ideiglenes elnöki tisztségét, ám mivel szerinte a szervezet az RMDSZ fennhatósága alá került, kilépett az SZNT-bõl. Annak idején jelentkezett az augusztusban alakult Magyar Gárdába, mivel elnyerte tetszését a szervezet eszméje és tevékenysége, román állampolgárként azonban nem vették fel soraik közé.

Ekkor született meg benne a Székely Gárda alapításának ötlete. Csibi felvette a kapcsolatot Vona Gáborral, a Magyar Gárda Egyesület elnökével, aki támogatásáról biztosította ugyan, de semmilyen más segítséget nem ígért. Csibi elképzelése szerint a Székely Gárda – önálló jogi szervezetként – partneri kapcsolatban működne magyar megfelelőjével. Hasonló lenne a két szervezet tagjainak egyenruhája, a Székely Gárda ugyancsak az Árpád-sávos zászlót használná, mindezt pedig székely specifikummal szőnék át, beleértve az eskü szövegét is.

A Székely Gárda tagjai a magyar nyelv, a székely nép, a magyar nemzet, a Székelyföld, a magyar haza védelmére esküdnének fel. A szervezet célja elsõsorban a székely nemzettudat erősítése és a székelység mint önálló nép önrendelkezéshez való jogának biztosítása lenne. Csibi szerint a székelységnek egyetlen esélye van a fennmaradásra: ha a magyartól független, önálló népként határozza meg önmagát. „A nemzetközi jogrend szerint ha népként határozzuk meg magunkat, akkor jogunk van a függetlenséghez. A gyarmatosított nép valamennyi jellemzőjével rendelkezünk, és ennek értelmében jogunk van a külső önrendelkezéshez, amire többek között Eva Maria Barki bécsi ügyvédnõ és Csapó I. József, az SZNT alapító tagja is felhívta már a figyelmet – magyarázta lapunknak Csibi Barna. – Mi sajnos megelégszünk a kisebbségi státussal. Az emberek hol az RMDSZ-ben, hol az SZNT-ben akarnak hinni, de ezen túlmenõen senki nem tesz semmit. Fel kell ismernünk jogainkat, különben elvész a székelység”.

A gárda működéséről, anyagi háttere biztosításáról Csibinek még nincsenek konkrét, hosszú távú tervei, mivel jelenleg õ az egyedüli kezdeményezõ, a szervezet bejegyeztetéséhez pedig további két tag kell, akik egyelõre nem jelentkeztek. „Ha létrejön a gárda, olyan apró lépésekkel kezdenénk meg működésünket, mint például a csíkszeredai honvédek sírjának rendbetétele, sport- és más, a Magyar Gárdáéhoz hasonló tevékenységek” – nyilatkozta a Krónikának Csibi, hozzátéve: a gárdatagok fizikai és szellemi kiképzésben egyaránt részesülnének. „A hagyományos magyar harcművészetet, például a barantát sajátítanák el, és felvennénk a kapcsolatot leszerelt katonákkal is, akik kiképzéseket tartanának a gárdistáknak” – magyarázta a gárdaalapító. A gárdatagok szellemi képzése a román, a magyar és a nemzetközi jog tanulmányozásából állna, „hogy ismerjék jogaikat, és meg tudják védeni magukat”. Csibi különben nem túl optimista terve sikere kapcsán, szerinte ugyanis a székelyekre nagyfokú érdektelenség jellemző – írja a Krónika.

HunHír.Hu