2007. május 26-án, a pünkösdvasárnap előtti szombaton rendezik meg a csíksomlyói búcsút, az összmagyarság legjelentősebb vallási és nemzeti ünnepét. A zarándokbuszok már a mai napon folyamatosan indulnak Székelyországba. A HunHír.Hu fényképes riporttal számol be a jeles eseményről.

Az erdélyi búcsújáró hely története a XIV-XV. századig nyúlik vissza. Először a bencések építettek itt román stílusú templomot, majd helyüket a ferencesek foglalták el. 1444-ben IV. Jenő pápa körlevélben bíztatta a lakosságot, segítsenek a templom felépítésében, cserébe búcsú megtartását engedélyezte. A gótikus stílusban épült újabb templom főoltárát hársfából faragott, gipsszel és festékkel bevont székely leányarcú Mária szobor, valamint Szent István és Szent László szobra díszítette. A Mária- szobor Csíksomlyó legértékesebb műkincse. A közel 2,5 méteres alkotás Máriát “Napba öltözött asszonyként” ábrázolja, karjában Jézussal, lába alatt a Holddal. A kegyszoborral kapcsolatban számtalan népi hagyomány, szokás maradt fenn.

Az első búcsújárásra 1567-ben került sor, amikor János Zsigmond erdélyi fejedelem fegyverrel akarta a katolikus határőr székelyeket a protestáns hitre téríteni. Azok azonban a gyergyóalfalusi plébános, István atya vezetésével szembeszálltak seregével és a Hargita Tolvajos hágójában győzelmet arattak, kiűzve őket. A legenda szerint a csatába induló gyergyói, csíki és kászoni székelyek Csíksomlyón gyülekeztek, kérve a Szűzanya közbenjárását, s innen indultak a Hargitára. A győzelem után is ide tértek vissza hálát adni Istennek és a Szűzanyának, s megfogadták, hogy ennek emlékére minden pünkösd szombatján elzarándokolnak Csíksomlyóra.

A templomot a törökök 1601-ben felgyújtották, de a szobrokat nem tudták elpusztítani. 1664-ben újjáépítették, ekkor kezdődött Csíksomlyó “virágkora”. A hely a székelyek gazdasági és kulturális központjává vált, a ferencesek posztógyárat, elemi iskolát, gimnáziumot, tanítóképzőt és papneveldét is működtettek. A mai csíksomlyói barokk templomot 1838-ban építették, a szabadtéri oltár Makovecz Imre tervei alapján készült.

Évről-évre öt-hatszázezer ember látogat el Csíksomlyóra, a legnagyobb magyar katolikus búcsújáró helyre. A búcsú fő ünnepe a szombat délutáni nagymise, melyre a közeli falvakból Máriát dicsőítő énekszóval, körmenettel érkeznek, így lesz a menet fokozatosan több kilométer hosszú. A hagyomány szerint mindig a gyergyóalfalusi keresztalja, azaz búcsús közösség, zarándokcsoport az első, utána a csíksomlyói passiójátékok testülete következik a csíkszeredai gimnáziumok kórusával, a menetet a szerzetesnők csoportjai, lovagrendek és végül világi méltóságok zárják.

Miután a menet elhalad a kegytemplom mellett, kettéválik: az egyik ág északról, a másik ág a Szent Anna kápolna irányában közelíti meg a nagymise helyszínét. A Kissomlyó hegyen áll az Üdvözítő (Salvator) kápolna, előtte az István pap vezette első zarándoklat emlékét őrző kereszttel. Itt a diákok vegyes kara elénekli az Egészen szép vagy Mária című éneket, amelyet főpapi áldás követ. A menet számos tradicionális egyházi jelvényt visz magával, így a menet közepe táján, a körmenetet vezető püspök előtt a főoltár bal oldalán látható labarumot, mely az ókorban Nagy Konstantin császár győzelemi jelképe volt. A 30 kg súlyú jelképet a hagyomány szerint a katolikus gimnázium egy-egy végzős diákja emeli magasba ministránsgyerekek kíséretében, ami nem kis teljesítmény.

A búcsúról hazatérők búcsúfiát visznek magukkal, kizöldült nyírfaágat (emlékezve arra, hogy 1567-ben a győztes székelyek nyírfaágakkal feldíszített lobogókkal vonultak le a Hargitáról), emléktárgyat, a gyerekeknek szánt ajándékok közül az egykor kultikus eledelként számon tartott mézeskalács a legjellegzetesebb.

HunHír.Hu