Van az árnyékszékely. Ebben a dicstelen, és már nyelvileg is megbélyegzett csoportban találhatók – súlyossági sorrendben – a “megélhetési székelyek”, a nemzetet cselekvéseikben megtagadók, az idegenhez simulók, és így általában: árulók – élen a Bukurestben jól tollasodó csauszokkal.

Nemzetünk egyik kimagasló “lelkiismerete”, Németh László a Kisebbségben című hatalmas esszéjében látleletet készített korának (az 1930-as évek végének) magyar társadalmáról és megpróbálta felvázolni, hogyan történhetett az, hogy a magyarság kisebbségbe került saját hazájában. (Akkor még nem sejthette, hogy amitől – az utolsónak érzett pillanatban – óvni akarta fajtáját, az mostanra beteljesedett: a maradék Magyarország idegen gyarmattá vált, és az ideiglenesen még magyarnak tűnő nyelven beszélő lakosságának többsége megtagadja magyar testvéreit!)

A kisebbségbe kerülés okát Németh László (Kölcsey Ferenc és Berzsenyi Dániel megalapozott nemzethalál-előérzetei alapján) annak tulajdonította, hogy a magyarság messzire került igazi lényegétől és hivatásától: “rút szibarita (élvhajhász) vázzá” silányult – és ennek az oka az, hogy megbomlott, sőt végzetesen megváltozott a nemzetet alkotó csoportok-rétegek egészséges aránya.

Németh László ugyanis akkoriban három fő csoportba sorolta a magyarokat, a társadalmi-nemzeti feladatokban és küldetésben való részvételük alapján: jött-magyarok, hígmagyarok és mélymagyarok. És higgadtan okos, azóta is megcáfolhatatlan okfejtéssel bebizonyította, hogy a nemzet jövője, sőt fennmaradása szempontjából az az egészséges, ha az utóbbiak vezetik a nemzetet.

A fenti, napjainkra sajnos nagyon is beigazolódott tételt megpróbálhatjuk levetíteni a sokat próbált székely nemzetre is, amelyik napjainkban nagy próbatétel előtt áll, hátha tanulságából okulhatnánk. Rögtön az elején megállapíthatjuk, hogy a “hármas osztás” esetünkben nem járható út, ugyanis “jött-székely” nincs, hiszen a közszájon forgó nyakas székely kijelentés szerint: “Magyar lehet akárkiből, de székelynek születni kell!”. Marad tehát a híg-székely és a mély-székely. De valamiféle rendnek mégis lennie kellene az ősi hármasság elve szerint, van tehát – sajnos – egy harmadik fajta székely is, amelyet nevezzünk most, jobb szó híján, egy létező furmányos székely fogalommal csak így: árnyékszékely. Ebben a dicstelen, és már nyelvileg is megbélyegzett csoportban találhatók – súlyossági sorrendben – a “megélhetési székelyek”, a nemzetet cselekvéseikben megtagadók, az idegenhez simulók, és így általában: árulók – élen a Bukurestben jól tollasodó csauszokkal.
És most jöhet a kérdés: Miért volt szükség erre a “cirkalmas” bevezetőre?

Nos: azért, mert a Székely Nemzeti Tanács és Székelyudvarhely polgármestere, Szász Jenő március 15-ére összehívtak egy Székely Nagygyűlést Székelyudvarhely főterére, amelyre ugyan pontosan két hét múlva kerül sor, de még nem sokat tudni róla. Mégis ennek hírére az RMDSZ elnöke és Románia miniszterelnökhelyettese, Markó Béla máris kétségbeesett, és ílymódon dörrent a “provincia” irányába: “Ezt az ünnepet nem szabad politikai célokra felhasználni!” De árnyékra vetődött, mert már őelőtte kijelentette a SZNT szóvivője, hogy “nem kell félni, az nem lesz politikai rendezvény”. (Akkor mi? – kérdeznénk mi.)

Kérdés tehát az, hogy kik szervezik a Székely Nagygyűlést?
A nemzetáruló árnyékszékelyek biztosan nem, hiszen, éppen ellenkezőleg, ellenzik azt. Marad tehát a székelyek másik két csoportja: a híg-székelyek és a mély-székelyek.

A sajtóban megjelent közlemény szerint a Nagygyűlésen felolvasnak egy Kiáltványt is, amelyet a jelenlevő “képviseleti székelyek” közfelkiáltással elfogadnak majd. A Kiáltvány tartalmáról azonban semmit nem tudni, csak találgatások és ellenőrizhetetlen változatok bukkannak fel az interneten. Mint például “A Székelyek 12 pontja” néven keringő, igen bátor és veretes szöveg, amely itt olvasható.
Vajon ez hangzik-e majd el Székelyudvarhelyen a gyökeres változást váró székelyek előtt??? Még érthetőbben: Ezt fogja Csapó József felolvasni, vagy sem? Majd kiderül!

Amiként az is kiderül, hogy kik a hangadók ma a székelyek között: a híg- avagy a mély-székelyek?! Mert ha valami “Nesze semmi, fogd meg jól!” “Kaptál is, meg nem is!” eredménye lesz csak a székelyudvarhelyi székely nemzetgyűlésnek 2006 március 15-én, akkor nyilvánvalóan a híg-székelyek, vagy “halványszékelyek” lettek a hangadók…
Reménykedjünk, hogy nem így lesz!

De tegyük hozzá gyorsan azt is, hogy: “HACSAK a román hatalom NEM akadályozza meg (régi szokásaihoz híven) valamilyen diverzióval” (~ figyelemelterelő akció! – mint például a marosvásárhelyi “interetnikus konfliktusként” külföldnek eladott román belügyis rendezvénnyel) magát a Nagygyűlésnek a létrejöttét is!

2006 március 15-én Székelyudvarhelyen megtudjuk, hogy a kétféle székely közül melyik volt az, aki az ott majd elhangzó Kiáltványszerűséget megalkotta: a híg-székely vagy a mély-székely! És azt is, hogy a meggyötört Székelyföld székeit, településeit képviselő székelyek mit akarnak!

Vajon tényleg tudatában van-e a székely nemzet, hogy: történelmet ír, illetve: történelmet írhat??? Amiként a koszovói albánok is történelmet írnak ezekben a napokban – ugyanabba a történelemkönyvbe!

Az alább következő – interneten talált – Székelyek 12 pontja olvastán eltöpreng az ember, hogy tényleg… “Mit kíván a Székely Nemzet”? Szabadságot vagy annak halovány árnyékát?

***

A 2006. március 15-ei székelyudvarhelyi Székely Nagygyűlés lehetséges Kiáltványa
Mit kíván a Székely Nemzet?

1. Független Székely Köztársaságot!
2. Alkotmányozó Székely Nemzetgyűlés azonnali összehívását!
3. Független székely kormányt, országgyűlést és bíróságokat!
4. Székely nemzetőrséget és rendőrséget!
5. Több mint ezer éves demokratikus hagyományainkra, a székely székekre épülő társadalmi és gazdasági rendet!
6. Románia ismerje el, hogy a székely nemzetnek éppen annyi joga van az önrendelkezéshez, mint a románnak; a román kormány – tiszteletben tartva a népek elidegeníthetetlen önrendelkezési jogát -, ismerje el a független Székely Köztársaság szuverenitását!
7. Felszólítjuk a magyar kormányt, hogy gyakorolja védőhatalmi feladatait a független Székely Köztársaság érdekében!
8. Felhívunk minden magyart – a Kárpát-medencében és az emigrációban -, hogy támogassa ügyünket!
9. Felszólítjuk az ENSZ-t, az Európa Tanácsot és az Európai Uniót, hogy ismerje el a székely nemzet békésen kinyilvánított önrendelkezési jogát – hasonlóan a koszovói albánok fegyverrel kivívott önrendelkezési jogához!
10. Felszólítjuk a nagyhatalmakat, hogy ne akadályozzák meg a székely nemzet békésen kinyilvánított önrendelkezési jogának érvényesülését!
11. Felhívjuk a világ szabadságszerető államait, hogy ismerjék el a független és békeszerető Székely Köztársaság szuverenitását!
12. Felhívunk minden román demokratát, hogy álljon ki a székely nemzet szabadságjogai mellett!

Éppen ezért, mi egybegyűltek, gyermekeink és unokáink, valamint unokáink unokái jövőjéért esküszünk, hogy ebbéli szándékunktól eltántorítani magunkat életünk árán sem engedjük!
Isten minket úgy segéljen!

Ámen

“NEM LEHET SZABAD AZ A NÉP,
MELY MÁS NEMZETEKET ELNYOM!”

(Forrás: Európai Idő)

HunHír.Hu