A Bolyai Kezdeményező Bizottság szerint Babeş-Bolyai Tudományegyetem vezetőségének nyilatkozat helyett inkább az egyetemen belüli magyarellenes állapotok felszámolásával kellene törődnie. Erdélyben a magyar közösségtől vették el saját egyetemét, a Bolyai Tudományegyetemet. Ezért a méltányos az lenne, hogy a helyzetüket külön, a történelmi háttérnek és a jelenlegi helyzetnek megfelelően kezeljék.
A Bolyai Kezdeményező Bizottság HunHír.Hu-hoz eljuttatott nyilatkozata teljes terjedelmében:
Meglepetéssel olvastuk a Babeş-Bolyai Tudományegyetem Akadémiai Tanácsának és Igazgatótanácsának 20.274 / 2005. október 15. nyilatkozatát, amellyel a magyar közösség jogos igényeinek kivívása érdekében indult kezdeményezéseket kritizálja.
Véleményünk szerint Babeş-Bolyai Tudományegyetem vezetőségének nyilatkozat helyett inkább az egyetemen belüli magyarellenes állapotok felszámolásával kellene törődnie.
Szükségesnek tartjuk leszögezni, hogy
1. Tizenöt évnyi hiábavaló tárgyalás és érvelés után a magyar közösség a demokratikus véleménynyilvánítás egy másik formájához, a tüntetésekhez folyamodott. Aki kétségbe vonja a tüntetéseken való véleménynyilvánítás jogát, az a múlt rendszer szemléletében gondolkodik és az európai gyakorlatot tagadja.
2. A Babeş-Bolyai Tudományegyetem a multikulturalitását ne nyilatkozatokkal, hanem tényekkel bizonyítsa. Amíg nincsenek magyar feliratok a falakon, a magyar nem lesz az intézmény hivatalos nyelve, a rektori folyosó falain nem lesznek ott a magyar rektorok képmásai, amíg – elsőrendű fontosságú kérdésként – nem jönnek létre a magyar természettudományi, bölcsészettudományi, társadalom- és gazdaságtudományi karok, nem beszélhetünk valós multikulturalitásról. Megjegyzendő, hogy a 11/2000-es EBESZ levél (Max van der Stoel) pont a jelenleg is uralkodó állapotokat ítéli el, hasonlóan cselekedett Nicolae Manolescu és Renate Weber.
3. Elfogadhatatlannak tartjuk Erdély etnikai sokszínűségére való hivatkozást, miközben a szászok és a svábok épp a román állam elnyomó politikája miatt voltak kénytelenek szülőföldjüket elhagyni. A hagyományra való hivatkozás jogosságát a vele kapcsolatos politika teremti meg.
4. A Babeş-Bolyai Tudományegyetem vezetősége a kisebbségi felsőoktatás terén az utóbbi 10 év alatt megtett lépéseket hangsúlyozza, miközben nem kívánja figyelembe venni a helyzet komplex voltát: más kisebbség nem követelt magának félmillió aláírással anyanyelvű felsőoktatást, csak a magyar. Erdélyben a magyar közösségtől vették el saját egyetemét, a Bolyai Tudományegyetemet. Ezért azt tartjuk méltányosnak, hogy a helyzetünket külön, a történelmi háttérnek és a jelenlegi helyzetnek megfelelően kezeljék.
5. A Babeş-Bolyai Tudományegyetem keretében meglévő állapotok azt bizonyítják: az egyetem mai vezetése vagy nem tudja, vagy nem akarja figyelembe venni, mit jelent az igazi multikulturalitás. Ami ma a BBTE-n ebben a tekintetben létezik, megalázó, szinte nevetséges, és elfogadhatatlan, amennyiben figyelembe vesszük, miként néz ki egy multikulturális egyetem Finnországban, Dél-Tirolban, Walesben vagy Baszkföldön.
6. A tüntetéseket a Magyar Ifjúsági Tanács szervezte. Természetesen felkértek oktatókat, közéleti személyiségeket, hogy a több alkalommal és formában kifejezett véleményüket az önálló állami magyar egyetem kérdésében ez alkalommal is nyilvánítsák ki.
7. A nyilatkozatot fenyegetésként is lehet olvasni, de mi annak a meggyőződésünknek adunk hangot, hogy a társadalmi gyakorlat által hitelesített eljárások igénybe vétele nem válthat ki egy európai integrációra törekvő ország semmilyen politikai vagy közintézményéből fenyegető választ. Megértjük a Babeş-Bolyai Tudományegyetem vezetőségének egyre nehezedő helyzetét, azonban fenyegetések megfogalmazása helyett inkább a jogos igények kielégítésén kellene mindenkinek fáradoznia.
HunHír.Hu