Soha nem látott méretű tömeg lepte el a csíksomlyói “Nyerget” pünkösdszombaton, hogy a piros-fehér-zöld, árpádsávos és egyházi zászlókkal vonuló sokaság köszönthesse Babba Máriát, a Napba Öltözött Asszonyt, akit mi, itt a csonka hazában és a Kárpát-medence más részein Boldogasszony Anyánkként tisztelünk. (Tudósítónktól)
A déli szentmise egy kicsit megcsúszott, mert olyan sok helyről és annyian érkeztek meg tiszteletüket leróni a Szűzanyának, hogy a szervezők megvárták, amíg az összes keresztalja megérkezik a megszentelt hegyre.
Az ünnepi szentbeszédet mondó Hajdó István gyergyószentmiklósi főesperes szentbeszédében figyelmeztetett a magyar megmaradás fontosságára, a szülőföldön való boldogulás lehetőségére, s szólt a Kápát-medencei magyarság nagy ünnepének lelki, társadalmi hátteréről is. Élesen bírálta az Európai Uniót, hogy alkotmányába nem került bele a keresztény kitétel, elítélte az abortuszt és az eutanáziát is.
A főesperes felhívta az összegyűlt százezrek figyelmét, hogy a globalizált világban az ősi példák alapján hittel, becsülettel és hűséggel kell élni, és megköszönte azokat a törekvéseket, amelyek Székelyföld autonómiáját hivatottak elősegíteni. Babba Mária gyermekei meg akarnak maradni szülőföldjükön, használni akarják anyanyelvüket, és a saját kezükbe akarják venni sorsuk irányítását.
A Napba Öltözött Asszony tiszteletére megérkeztek a moldvai és a gyimesi csángók is, színes népviseletük messzire kirítt a tömegből. Délután öt órakor csángó misén vehettek részt azok, akik befértek a Kegytemplomtól pár száz méterre lévő, alapjaiban Árpád-kori, felépítményében román és barokk jegyeket viselő templomba. A csángók is imádkoztak a Szűzanyához, s jelezték, hogy nem félnek a rengetegben, az erdőben és a zord világban, mert édesanyjuk a napba öltözött asszony megvédi őket.
(A Rockszerda hamarosan képriportot közöl az eseményről.)
Rockszerda