A negyvennyolcas emlékmű koszorúzási ceremóniájával vette kezdetét Sepsiszentgyörgyön a város központjában rendezett március 15-i ünnepség. Füttykoncert követte Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök üzenetét.

A díszőrséget álló cserkészek közt, a rétyi fúvószenekar akkordjai mellett helyezték el virágjaikat, illetve koszorúikat a város polgárai, a Volt Politikai Foglyok Szövetsége, az önkormányzat képviselői, a magyar történelmi egyházak képviselői, az RMDSZ, iskolák, intézmények, civil szervezetek, az SZNT és az MPSZ vezetői, dr. Jeszenszky Géza, a megemlékezés díszvendége, Veszprém város küldöttsége. A színház elé felállított, hatalmas kokárdával díszített emelvény előtt az egyesített kórusok tagjai sorakoztak fel, szemben a többezres tömeg nemzetiszínű zászlókkal, a Székely Nemzeti Tanács lobogóival és feliratos tábláival: Területi autonómiát a Székelyföldnek. A lovas bandériumok és szekerek felvonulása után Bartók Emese felolvasta Kiss Jenőnek, a Mikes Kelemen Közművelődési Egyesület elnökének, a megyei könyvtár igazgatójának veretes szövegét, ezzel nyitva meg az ünnepséget, s köszöntve az összegyűlteket.

Füttykoncert követte Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök üzenetét, de megtapsolták a Călin Popescu Tăriceanu román miniszterelnök leveléből idézett részletet.

Albert Álmos, Sepsiszentgyörgy polgármestere köszöntötte az ünneplőket, a meghívottakat, a határon túlról érkezett vendégeket, Jeszenszky Gézát, Hartman Ferencet, Veszprém alpolgármesterét és kíséretét, valamint Deák István történészt, a szegedi egyetem docensét. (A tömeg valamennyi magyarországi vendéget tapssal ünnepelte.) A háromszéki magyarság merészebb, talán azért, mert mi csak nyerhetünk. Ehhez ellenben elkerülhetetlen az állandó készenlét, a gyors és jó döntés. Az elkövetkező évtizedekben a közösségi részvétel, átláthatóság, felelősség, hatékonyság lesz az elsődleges, mind olyan értékek, melyeknek összehangolásával közérthetővé lehet és kell tenni a mindennapi munkát – mondta Albert Álmos. Kiemelte: párbeszédet kell folytatni minden egyes gond megoldása érdekében azokkal, akik a téma szakavatottjai, és tevékenységüket jogi, etikai normáknak kell alárendelni. Albert Álmos felidézte a magyar golgota hőseinek emlékét, s e hangulatban fogalmazta meg, hogy félre kell tenni a vitákat az árulásról, a széthúzásról, a taktikai vagy stratégiai nézeteltérésekről. A mártírok és vértanúk emléke előtt fejet illik hajtani, s ez így lesz még századokig, míg emberi és magyar szó hallik e földön – zárta beszédét a polgármester.

A háromszéki ifjúság képviseletében szót kapott Zsigmond József, a Mikes Kelemen Líceum diákja. 1848 legfontosabb üzenete számunkra, hogy nagy tettekre kis népek, népcsoportok is képesek – kezdte beszédét. Elmondta: minden forradalom élesztője, mozgatórugója a diákság, az ifjúság volt, ezért senkinek sem áll jogában mellőzni őket, mert nélkülük nincs folytonosság, jövő. Mégis mellőzik őket, tanáraik nem kezelik egyenlő félként, a közszereplők nem veszik komolyan. Pedig vannak céljaik, nem is akármilyenek: megmaradni itt, a szülőföldön magyarként. Társai tömegesen vándorolnak ki, s a politikusok közömbösen szemlélik e folyamatot, nem kíváncsiak vágyaikra, igényeikre – hangoztatta az ifjú. Most kezet nyújtanak a felnőtt-társadalomnak – jelentette ki -, azoknak, akik az egységet akarják, a megmaradásért küzdenek. Nem vagyunk annyian, hogy megengedhessük magunknak a széthúzást, a viszálykodást – fogalmazott Zsigmond József.

Dr. Jeszenszky Géza történészt, politikust, volt magyar külügyminisztert és washingtoni magyar nagykövetet, az ünnepség díszvendégét őszinte szívvel ünnepelte a többezres tömeg. Jeszenszky elmondta, nagy megtiszteltetés számára, hogy itt lehet, s különösképpen meghatotta az a bizalom, hogy a december 5-i csatavesztés után újította fel a meghívást a Mikes Kelemen Közművelődési Egyesület és Albert Álmos polgármester. Magyarország nemmel szavazó állampolgárai bizonyára hamarosan lerázzák magukról a hamis propaganda hatását, fel fognak ébredni, s akik felébresztik őket, az erdélyi magyarok lesznek – jelentette ki. 1848 Erdélynek szóló üzenete, hogy élni kell, de nem önfeláldozásból vagy kötelességből, hanem azért, mert itt lehetünk igazán boldogok. Aki magyarul akar tanulni, élni, házasodni, gyarapodni, annak ne kelljen elhagynia a szülőföldjét.

(Háromszék nyomán)

Rockszerda