Az erdélyi magyarság ellen elkövetett jogtalan intézkedésekről, mulasztásokról is beszámol az az emberi jogok helyzetéről készített országjelentés, amelyet február 28-án tett közzé Washingtonban az amerikai Külügyminisztérium.

A tavalyi helyzetet értékelő dokumentum már a Romániával foglalkozó rész bevezetőjében bírálja az ország jelenlegi vezetését: “Bár az Alkotmány garantálja az igazságszolgáltatás függetlenségét, a gyakorlatban a bírák a politikai szféra állandó nyomásának vannak kitéve. A széles körű korrupció továbbra is probléma, annak ellenére, hogy az új kormány kezdetben – sajnos csak részleges – lépéseket tett ennek felszámolása érdekében.”

A Paula Dobriansky, a külügyminisztérium helyettes államtitkára által bemutatott dokumentum szerint a román hatóságok rendkívül megnehezítik a kommunizmus évtizedei alatt elkobzott az egyházi-, közösségi- és magánjavak visszaszolgáltatását. A romániai egyházak által visszaigényelt 7568 ingatlan közül a kormány által felállított Különleges Restitúciós Bizottság (KRB) mindezidáig csak 574 esetben hozott pozitív döntés – áll a jelentésben. Elsőként a görög-katolikus egyházat említi, mely az igényelt 2207 ingatlanja körül mindezidáig csupán 50-et vehetett birtokba. Még elkeserítőbb a helyzet a négy történelmi magyar egyház esetében, ugyanis a ’90-es években különböző kormányhatározatok által visszaszolgáltatott 33 épület közül csupán 20-at vehettek birtokba. A KRB újabb 340 épületet juttatott vissza papíron a magyar egyházaknak, de amint az amerikai külügyi jelentés megállapítja, a tulajdonképpeni restitúció nagyon kevés esetben történt meg.

Románia megrovásban részesült diszkriminatív választási törvénye miatt is, mely megakadályozta számos nemzeti kisebbségi csoportosulás – többek között a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) – indulását a tavaly nyári helyi választásokon. “Például az MPSZ-nek 15 megyéből és Bukarestből összegyűjtött 25 ezres támogatói listát kellett leadni ahhoz, hogy jelöltjei indulhassanak a helyhatósági választásokon. Mindeközben a romániai magyarság másik képviseleti szervezete, az RMDSZ úgy indíthat jelölteket a helyhatósági és parlamenti választásokon, hogy nem kell tagjainak számát bizonyítania” – állapítja meg az amerikai külügyi jelentés.

A csángó gyerekek magyar nyelvű oktatása elé gördített akadályoknak is tág teret biztosít a washingtoni jelentés. “Egyes – archaikus magyar nyelvet használó – moldvai római-katolikus közösségek számára a hatóságok nem tették lehetővé, hogy az ide vonat-kozó kormányhatározat értelmében kérésre magyarul tanulhassanak. E közösségek a 2002-2003-as tanévben felállítottak két magyar tannyelvű iskolát előbb Pusztinán és Klézsán, majd ezt kiterjesztették kilenc településre, ahol összesen 450 gyermek tanulhat magyarul. Továbbá, egyelőre nem tudták megoldani az anyanyelvű misézést a (Iasi) Római Katolikus Püspökség ellenkezése miatt” – áll a State Department által kiadott országjelentésben.

A New York-i székhelyű Magyar Emberi Jogok Alapítvány (HHRF) folyamatosan tájékoztatja az amerikai és európai döntéshozó testületeket a magyar kisebbségeket ért jogsértésekről. Az elmúlt 15 évben a HHRF kiemelt figyelmmel követte az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását, ezért 2004 november óta többek között egy olyan adatbázist (www.hhrf.org/restitucio) működtet, amely elősegíti a restitúció naprakész nyomon követését.

Rockszerda