Mi lenne a teendő, hogy egy-egy sikeres vadászpartira ne mint egy szép álomra, letűnt korok nosztalgiájával gondoljunk vissza, vetődött fel a nagyenyedi Diana vadásztársaság fennállásának 5. éves évfordulóját fémjelző közgyűlésen.

Az országos szövetségnek közvetlenül alárendelt vadásztársaság 1999-ben jött létre 87 alapító taggal, akik megelégelték a megyei fennhatóság önkényuralmát. Ma 1667 hektáron gazdálkodik és 47 tagja van.

Ha így megy tovább, elfogy a vad

Azon a területen, ahol 10-15 esztendje még évi 100 vaddisznó került terítékre, a 20032004-es évad kivételével, amikor mindössze két példányt lőttek, az átlagos évi teríték 10 körülire tehető. Az állandó zaklatás és élelemhiány a többi vadfajra is rányomja bélyegét. Az őzek létszáma viszonylag stagnál, a mintegy 15 éve megjelent gímszarvas-állomány azonban, amely eleinte szépen gyarapodott, mára csökkenő tendenciát mutat. Ott, ahol valamikor hemzsegett a vadnyúl, most alig lehet néhány 2 kg-os, csökött példányt látni. Igaz, a szomszédos megyei társasághoz tartozó területeken sem jobb a helyzet. A fácán esetében valósággal felháborodást váltott ki az újabb telepítések kérdése, hiszen a 60 napos korban kihelyezett felgyűrűzött csibék közül (a kihelyezést követően további sorsukat senki sem követi figyelemmel), évente 1-2 kerül terítékre. Az elszaporodott ragadozók, valamint az orvvadászok elleni eredménytelen küzdelem a vadászok többségét látszólag hidegen hagyja. Többen felvetették a kérdést: hol lehetne olcsón olyan falusi házat venni, ahol egy kupica pálinka mellett kipihenhetnék aznapi fáradalmaikat?

Meddig ér a takaró?

A helyzet menthetetlennek látszik. A vadásztársaságban ismeretlen a vadgazdálkodás fogalma. Amikor határainktól nyugatra a vadpopulációk létszámgyarapodása erdészeti és mezőgazdasági kártérítést követel, s az intenzív vadaskertek, farmok tonnaszámra ontják a vadhúst, nálunk az esztelenül pusztított erdeinkben a vad már nem tud törődés nélkül meglenni. A vaddal gazdálkodni kellene, és ez nem új keletű kérdés. Hogy csak egyetlen példát említsünk: a dámszarvas a Földközi-tenger mellől származik és a jégkorszak után szorult Kis-Ázsiába, majd a rómaiak közvetítésével került újra a Földközi-tenger környékére, Magyarországon, írásos dokumentumok szerint, már az 1200-as években vadaskertekben tenyésztik…

(Forrás: Nyugati Jelen)

Rockszerda