Csak magunkra számíthatunk – Ez a mondat hangzott el leggyakrabban a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) szombati gyergyószentmiklósi ülésén. A küldöttek kilenc dokumentumot fogadtak el, ugyanakkor elnapolták az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanáccsal (EMNT) való viszony rendezéséről szóló határozatot.
A Salamon Ernő Líceum dísztermében 99 küldött jelent meg a települési székely tanácsok képviseletében. Már az ülés kezdetén Szász Jenő alelnök a széki tanácsok által kezdeményezett, helyi népszavazásokról határozó önkormányzatoknak címzett laudációt olvasott fel, majd nyilvános elismerésben részesült a jelen lévő Bardocz Ferenc ditrói polgármester és Minier Gábor gyergyószentmiklósi tanácstag.
A napirend vitájánál Fodor Imre, a Marosszéki Székely Tanács elnöke javasolta, hogy töröljék az EMNT-vel való új kapcsolat kialakítására előterjesztett határozati javaslatot. A küldöttek többségi szavazattal értettek egyet az indítvánnyal, így a két testület viszonyát meghatározó döntést elodázták.
Csapó I. József elnök beszámolójában részletesen elemezte az elmúlt időszak történéseit. Kifejtette, épp azért kezdeményezték a helyi népszavazások kiírását, hogy a közvetlen demokrácia eszközével a jelenlegi törvények megváltoztatását érjék el. Alapvető emberi jogok és szabadságok megsértését jelenti az a tény, hogy mind a tíz önkormányzatot, ahol határoztak az autonómiaigény kinyilvánítását célzó népszavazás kiírásáról, nyomásgyakorlással vagy perrel kívánják letéríteni az útról – mondta Csapó, pedig a koppenhágai feltételek megkövetelik eme jogok betartását egy integrálódni kívánó országtól. Ezért az elkövetkező héten több európai parlamenti képviselővel tárgyal brüsszeli útja alkalmával. Szerinte az utóbbi időben az SZNT magára maradt a Székelyföld területi autonómiáért vívott harcában, hiszen mind a magyar, mind a román kormány, illetve annak immár részét képező, az autonómiát felvállalva parlamentbe jutó RMDSZ lemondott a törekvésről. Van-e ereje a székelységnek arra, hogy kinyilvánítsa a területi autonómia iránti akaratát? – tette fel a kérdést az elnök, majd nyomatékosította, hogy ez az egyetlen út, Románia integrációjának folyamatában van esély rá, de csakis a közösség maga fogalmazhatja meg ezt az akaratot.
A székek beszámolói után (többen elemezték a népszavazási kezdeményezés időleges sikertelenségét) a felszólalók többsége a további cselekvés lehetőségeit kereste. Borsos Géza alelnök szerint a népszavazás kezdeményezésével a cselekvés színtere a települési székely tanácsokra tevődött át, ám mind a helyhatósági választások folyamata, mind annak eredménye megzavarta a közösségeket. Pedig Gyergyószéken az RMDSZ-es többségű tanácsok is tudtak a közösségük akarata szerint cselekedni, amikor a népszavazás kiírásáról döntöttek – érvelt az alelnök, s szerinte ezt a példát több önkormányzatnak kellene követnie. Csakis a hit, az akarat és a cselekvés vezethet eredményre – összegezett Borsos Géza. Többen a gyakorlati kivitelezésről beszéltek, a polgárok nyomásgyakorlása különböző módjainak alkalmazását javasolták (tanácsüléseken való részvételtől a tüntetésig).
A mintegy négyórás ülés végén az SZNT kilenc dokumentumot fogadott el. A Mit kíván a székely nép? címet viselő kiáltványban a testület 12 pontban fogalmazta meg a közösség legfontosabb és legaktuálisabb követeléseit, a szabad véleménynyilvánítás, az önrendelkezés jogától az autonómián, a népszavazás kiírásán át az elnyomott népek közötti szolidaritásig. Ugyanakkor az SZNT felhívással fordult a székely közösséghez, hogy különböző formában követeljék a törvényes népszavazás kiírását. A testület határozatban kezdeményezett tárgyalásokat Románia kormányával, miniszterelnökével, illetve elnökével Székelyföld területi autonómiájáról. Felhívással fordultak a magyar kormányhoz és miniszterelnökhöz, kérve, hogy méltányolják az európai normák szellemében megfogalmazott autonómiatörekvéseket, és a magyar nemzet egysége jegyében támogassák azokat. Továbbá a jövő évben felújítandó román-magyar alapszerződésbe foglalják bele a területi autonómiát, ugyanakkor a magyar diplomácia ,,vállaljon védőhatalmi státust a székelység felett területi autonómiájának kivívásáért folytatott küzdelmében. Az SZNT döntött arról, hogy az új parlament elé terjeszti statútumtervezetét (annak gyakorlati kivitelezését az Állandó Bizottságra bízta), felhívással fordultak az RMDSZ elnökéhez és székelyföldi szenátoraihoz, képviselőihez, hogy a kampányban hangoztatottak alapján ,,még ebben a parlamenti ülésszakban vállalják fel és vigyék sikerre a törvénykezdeményezést. Az SZNT tiltakozását fejezte ki a Trianon című dokumentumfilm kapcsán a ,,magyarellenes, politikai indíttatású, diktatórikus megfélemlítéssorozat ellen, és határozott a Gábor Áron-díj megalapításáról, amelyet ,,az áldozatos munka, népünk boldogulásáért, az autonómia megvalósításáért kifejtett tevékenység elismerésére évente osztanak majd ki.
(Forrás: Háromszék)
Rockszerda