A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom kidolgozta a Délvidéki Társnemzeti Régió koncepcióját, amely a dél-tiroli modellre alapszik. A terv médiavisszhangja sok esetben nem volt mentes a szeparatistázástól, illetve a már jól bevált fasisztázástól. A délvidéki HVIM érdekesnek találja, hogy jóllehet Koszovóban most hasonló modellel rendeznék a helyzetet, ugyanakkor a Délvidék területén ezt a követelést kifogásolják.

A délvidéki HVIM közleménye:

Vuk Drašković szerbiai külügyminiszter azon erőfeszítési, amelyek Koszovó kérdésének rendezését a dél-tiroli modell bevezetésében látja, számunkra kis meglepetést okoz, de nagy elégedetséget is érzünk, hiszen az a sok erőfeszítés, amelyet az utóbbi időben fejtettünk ki, meg lett az eredménye, ugyan ez idő alatt különböző kellemetlenségekkel és antiszemitizmus vádjával kellett szembenéznünk. Miről is van szó?

A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom kidolgozta a Délvidéki Társnemzeti Régió koncepcióját, amely a dél-tiroli modellre alapszik. A tervezetünket Szerbia széles közvéleményének bemutattuk. Ezzel kapcsolatban néhány sajtótájékoztatót tartottunk Újvidéken, Szabadkán és más településeken, a vezetőink a témával kapcsolatban interjúkat adtak, és nagy mennyiségű szórólapot osztottunk szét a Délvidéki Társnemzeti Régióval kapcsolatban. A közvélemény egy részétől pozitív visszajelzést kaptunk, de egyes médiumok kemény támadásokat indítottak ellenünk emiatt, szeparatistáknak, néhol pedig fasisztáknak nevezve minket.

És most “láss csodát”: az utóbbi időben nagyon hasonló modellt alakítanának ki Koszovó helyzetének végső rendezésére, amelyet az egyik vezető szerb politikus, Vuk Drašković támogat! Abból a célból teszi ezt, hogy megvédje a 100 ezer (ha nem kevesebb) koszovói szerb érdekeit és szabadságát. Felvetődik egy több, mint logikus kérdés: ha úgy tartja, hogy a nemzettársai Koszovón elnyomás alatt vannak, és a kiutat a dél-tiroli modellben látja, miért kapják fel a fejüket, akkor amikor ugyanezt a követelést 350 ezer magyar részére követeljük mi a Vajdaság (Délvidék) területén, vagyis Szerbiában! Mindent egybevéve, mi a saját autonómia javaslatunkat, vagyis regionális tervezetünket jóval Drašković előtt megterveztük és bemutattuk.

Az egyik valós cél, amelyet a Délvidéki Társnemzeti Régió megvalósításával szeretnénk elérni, a magyar nemzetiség védelme Szerbiában. Olyan dokumentációkkal rendelkezünk, amelyek kétségtelenül igazolják a magyarok elnyomását a Délvidéken, valamint a támadásokat, megalázásokat, jogsértéseket és atrocitásokat, amelyeknek a nemzettársaink vannak kitéve az utóbbi 15 évben. A magyarok ellen erőszakos támadásokat elkövetők legnagyobb hányada még mindig ismeretlen, és akik személye felfedett, mégis szabadon vannak. Számos magyart vertek meg brutálisan (többen közülük maradandó sérüléseket szenvedtek), és a sír- és emlékművek gyalázása szinte mindennapossá vált. Az egyik legdrasztikusabb példa a sírrongálásra, amely a Futaki temetőben történt. A rendőrség nem teszi a dolgát, a bűnösök szabadon és nyugodtan sétálnak, potenciális veszélyt jelentve másokra. A magyarok sok nagyobb vajdasági településen mindennapi nyomásgyakorlásnak és terrornak vannak kitéve. Az egyik új támadás Bácskossuthfalván történt, ahol egy fiatal magyar fiút vasrúddal ütött le szerb támadója, súlyos testi sértéseket okozva neki ezzel. Mivel ebben az esetben a bűncselekmény elkövetőjének személye ismert, ezért reményteljesen várjuk a tárgyalás alakulását és a büntetés súlyossát. Vajon a büntetése
megközelíti-e majd azt a drákói ítéletet, amellyel megpecsételték öt fiatal magyar temerini fiú életét?

Emlékeztetünk, elítélték őket, mert megvertek egy szerb férfit Temerinben, amiért 11-től 15 év letöltendő börtönbüntetést kaptak, habár maga a sértett, aki időközben teljesen felgyógyúlt, megerősítette, hogy az esetnek nem volt nemzeti indíttatása. Mégis olyan bűntetéseket hoztak, amelyekkel ritkán súlytják még a tömeggyílkosokat és háborús bűnösöket is. Azt a megerősített hírt kaptuk, hogy az egyik elítéltet a börtönőrök annyira megverték, hogy fél szemére elvesztette látását. Törekedni fogunk, hogy erről is minnél részletesebben tájékoztassuk a közvéleményt.

Természetesen, számtalan eset tanúskodik az elnyomásról és diszkriminációról, ami a magyar kissebséget érinti. Minderről tájékoztatni fogjuk a hazai és külföldi nyílvánosságot, és minden állításunkat tárgyi bizonyítékkal fogjuk alátámasztani, amit egyébként eddig is tettünk.
Mindent egybevéve, sajnos nagy krízisről van szó, amely előrevetíti a elkövetkező problémákat, amelyek miatt nem zárható ki nemzetek közötti konfliktusok kialakulása a Délvidéken. Azért, hogy ezt megelőzzük és elkerüljük, eljött az idő, hogy komolyan elgondolkodjanak a Délvidéki Társnemzeti Régió tervezetén.

Vuk Drašković dél-tiroli modellű tervezete, amely a szerb lakosságot kívánja védelmezni Koszovón, annyiban tér el a DTR-től, hogy a vajdasági magyarság védelmén kívül, ennek más előnyei is vannak. A tervezet elfogadásával a szerbek is profitálnának belőle. Pontosabban, ha a Délvidéki Társnemzeti Régió a használatban is megvalósúl, Szerbia északi része automatikusan Európában találná magát. Ezzel tehát, Szerbia többi részének is reális esélyei lennének, hogy sokkal gyorsabban csatlakozzanak az európai folyamatokhoz, mint ahogy most az események zajlanak.

Mivel Szerbia külügyminisztere úgy gondolja, hogy a dél-tiroli modell a legalkalmasabb megoldás Koszovónak, miért ne lenne az Vajdaságnak is? Reméljük, hogy ebben az esetben nem kerülne sor kétszínü politikai csatározásokra, mivel, hogy a dél-tiroli modell Vajdaságnak és annak lakosainak tiszta hasznot hozna. Bizonyosdjanak meg maguk: nézzék meg és tanulmányozzák át a Délvidéki Társnemzeti Régió tervezetét. Ha reálisan gondolkoznak, lánti fogják, hogy szükséges és eredményes megoldás.

A HVIM délvidéki elnöksége

Rockszerda