Németh Zsolt, a külügyi bizottság elnöke szerint a majdani alaptörvényben a Délvidéknek szélesebb jogköröket és több anyagi forrást lehetővé tevő regionális autonómiát kell kapnia. Reményét fejezte ki, hogy a tartományi autonómia mellett a délvidéki magyarság autonómiája is egyértelmű, világos garanciákat kap.

Szerbia európai integrációjáról, a Délvidék és a kisebbségek autonómiájáról volt szó a vajdasági tartományi politikai vezetők és magyar Országgyűlés Külügyi Bizottsága delegációjának tegnapi újvidéki tárgyalásain.

A külügyi bizottsági elnöke, a fideszes Németh Zsolt vezette négytagú delegáció külön tárgyalt Újvidéken Bojan Pajticcsal, a vajdasági végrehajtó tanács (kormány) elnökével, Bojan Kostres parlamenti elnökkel és Egeresi Sándorral, a tartományi képviselőház alelnökével.

Kostres szerint a megbeszéléseken egyetértés volt abban, hogy Szerbia készülő alkotmányának nemcsak Vajdaság autonómiájáról, hanem a kisebbségek jogairól és autonómiájáról is rendelkeznie kell.

Németh úgy fogalmazott, hogy a majdani alaptörvényben szélesebb jogköröket és több anyagi forrást lehetővé tevő regionális autonómiát kell kapnia a Vajdaságnak.

“Bízunk abban, hogy a tartományi autonómia mellett a vajdasági magyarság autonómiája is egyértelmű, világos garanciákat kap a szerbiai alkotmányozási folyamat keretében” – hangoztatta a magyar politikus, akihez hasonló véleményt fejtett ki Egeresi Sándor is.

Magyarország: mindkét nemzetnek nagy számú kisebbsége él az anyaország határain kívül.
“Ez a hasonló élethelyzet egészen egyedülálló Európában, ami alapját képezheti annak, hogy egyfajta egzisztenciális partnerség alakuljon ki a két nemzet között” – hangoztatta Németh.

Szerinte ez azt jelenti, hogy Szerbia és Magyarország együtt léphet fel nemzetközi fórumokon a kisebbségi normák erősítéséért. Ebből adódóan Magyarország számára kézenfekvő lehetőség és érdek, hogy támogassa a határon túli szerb közösségek, így a koszovói szerbek autonómiáját.

A magyar delegáció a VMSZ vezetőivel és a VMSZ-es tartományi tisztségviselőkkel találkozott, Kasza József pártelnökkel és Korhecz Tamás kormányfő-helyettessel. Ez utóbbi, a tervezettnél is hosszabbra nyúlt tárgyalásokat értékelve Németh Zsolt – aki aznap már másodszor állt tárgyalópartnereivel az újságírók elé – kijelentette, hogy nem volt kellemes a megbeszélés. A magyar-magyar kapcsolatok sem kellemesek. Úgy is fogalmazhatnék, mondta, hogy a magyar-magyar kapcsolatok ezekben a hetekben, napokban mélypontra süllyedtek. Ilyen mélyen a rendszerváltozás óta nem voltak, s nem látjuk jelenleg azt a módozatot, amellyel kilendíthető lenne ebből a helyzetből, s a magyar kormánynak az erre vonatkozó erőfeszítései egyelőre nem tekinthetők alkalmasnak ennek a célnak az elérésére. Ha az ember nagyon nyersen akarna fogalmazni, folytatta Németh Zsolt, akkor adott esetben pótcselekvésnek is lehet minősíteni a magyar kormány tevékenységét.

Előremutató kezdeményezésnek nevezte a VMSZ erőfeszítését a határon túli magyarok együttműködése érdekében. Fontos továbbá az is, folytatta a fideszes politikus, hogy próbáljuk meghatározni azt a platformot, amellyel adott esetben megújítható lenne a magyar-magyar kapcsolatrendszer. A megbeszélések alapján, elmondhatom, egyetértés van köztem és a VMSZ vezetői között, hogy ebben a kettős állampolgárságnak mindenképpen továbbra is helye van, ismertette a küldöttségvezető. A kettős állampolgárság jelentheti azt az intézményt, ami egyértelműen biztosíthatja a vajdasági magyarok és az anyaország közötti kapcsolatokat a schengeni egyezményhez való magyarországi csatlakozást követően. Ugyanakkor nyitottak kell lennünk bármilyen más megoldásra, ami a vajdasági magyarok számára lehetővé teszi az akadálytalan kapcsolattartást az anyaországgal. Kiemelkedő helyen kell lennie ebben a programban a határon túli magyarok autonómiatörekvései támogatásának, s helyre kell állítani a rendszeres intézményes magyar-magyar párbeszédet a Máért keretében.

Németh Zsolt kijelentette, Magyarország támogatja a Vajdaság autonómiáját, amely az itteni magyarságnak is érdeke. A vajdasági autonómia és a vajdasági magyarok autonómiája sohasem állt ellentétben egymással, mondta.

Kasza József, a VMSZ elnöke is utalt rá, hogy voltak nézetkülönségek a magyar parlamenti delegáció kormánypárti tagjaival. Nem protokoláris kérdésekről volt szó, részletezte, hanem lényegi problémákról. Kettős állampolgárság kérdése volt a homloktérben. A december 5-e után kialakult helyzetnek az enyhítése kötelelessége a határon inneni és a határon túli vezetőségnek is, fogalmazott a VMSZ elnöke. A nézetkülönbségek ellenére is úgy értékelem, hogy az anyaországi delegáció tagjai is érezhették a helyzet súlyosságát, s azt is, hogy ezen változtatni kell. Informálódtunk a belgrádi tárgyalásokról, mondta Kasza, s megállapíthatom, hogy azok is reménykeltőek a magyar kisebbség helyzete rendezésének szempontjából.

(ORF, Vajdaság ma nyomán)

Rockszerda