Doris Pack, az Európai Parlament tányfelétáró delegációjának a vezetője Újvidéken kijelentette, hogy a vajdasági vezetők arról győzték meg, hogy őszintén kiállnak a multietnikusság elvei mellett, jelentette a Vajdaság Ma tudósítója. “Ebben nincs semmi okom sem kételkedni”, mondta sajtóértekezletén. Értékelése szerint a vajdasági rendőrség is komolyan veszi a problémát. Pack asszony szerint a tartományi szervek nagyobb hatásköre eredményesebben meggátolná az kilengéseket.

A vajdasági vezetők, Bojan Kostreš házelnök és Bojan Pajtić kormányfő ígéretet tettek, hogy mindent megtesznek az etnikai feszültségek enyhítéséért. Az öttagú bizottság Vajdaság székvárosában folytatta vasárnap a Szabadkán és Temerinben megkezdett tényfeltáró körútját a kisebbségellenes atrocitások ügyében. Az EP küldöttsége újvidéki találkozók sorozatát a vajdasági rendőrfőnökkel kezdte.

Megbeszéléseket folytatott a tartomány legmagasabb rangú vezetőivel, , valamint városi vezetőkkel és a pravoszláv egyházi elöljárókkal. A tájékozódás során meghallgatták az egyetem és a médiumok képviselőit is. Hétfőn Belgrádban, körútjának utolsó állomásán a delegáció – ha a program közben meg nem változik – Boris Tadićtyal és Vojislav Koštunicával, Szerbia elnökével és kormányfőjével találkozik, hogy másnap már Brüsszelben beszámolhasson a háromnapos vizsgálódás eredményeiről az Európai Parlament külügyi bizottságában.

A delegáció szombaton Szabadkán és temerinben vizsgálódott. Doris Pack, a zárt ajtók mögött folytatott megbeszéléseket követően kijelentette, küldetésükkel azt szeretnék elérni, hogy a soknemzetiségű multikulturális régió visszanyerje régi jó hírnevét. Egyértelművé tette: amelyik ország csatlakozni kíván az EU-hoz, annak tiszteletben kell tartani a kisebbségi jogokat is, ez az egyik legfontosabb európai érték. Hangsúlyozta: elvárják Szerbiától, hogy a kisebbségek biztonságban érezzék magukat. A hallottak alapján Doris Pack leszögezte, a rendőrségnek gyorsabban és közvetlenül kellett volna reagálnia az etnikai incidensekkor, s úgy, hogy végül ne az áldozat váljék bűnössé.

A biztottság háromnapos vizsgálódása során közel száz embert hallgat meg. Csak Szabadkán mintegy ötvennel találkozott, elsőként az egyházak képviselőinek a véleményére voltak kíváncsiak, majd a civil szervezetek képviselői mondhatták el tapasztalataikat, de szót kaptak a pártok, a nemzeti tanácsok, a helyi hatóságok képviselői. A szabadkai meghallgatásokon az áldozatok közül hatnak volt alkalma ismertetni a megrázó tényeket, de Temerinben is elmondhatták az őket ért sérelmeket.

Kasza József terjedelmes dokumentációt nyújtott át a delegáció vezetőjének. Feltehetőleg ezeknek az adatoknak egy jó része nem ismeretlen a bizottság tagjai előtt sem. “Mindaddig, amíg nem szűnik meg a kisebbségeknek a hátrányos megkülönböztetése, addig a VMSZ hallgatni nem fog, tetszik ez ennek az államvezetésnek, vagy nem, a tényeket akkor is mi viággá fogjuk kürtölni”, hangoztatta a pártvezető, aki szerint Belgrád nem tartotta be ígéreteit a toleranciát szolgáló intézkedések megtételére. Gábrityné Molnár Irén, a magyarságkutató intézet vezetője a civil szférát képviselve a megbeszéléseken az esélyegyenlőség fontosságát emelte ki, amire a szlovén Jelko Kacin a kisebbségek iránti pozitív megkülönböztetést nevezte kívánatosnak.

A tényfeltáró bizottság különböző nemzetiségű politikusokat hallgatott meg. A magyarok és a horvátok mellett kikérték Oliver Dulićnak, a Demokrata Párt helyi vezetőjének a véleményét is, aki szerint a legnagyobb hiba, hogy a rendőrség és az igazságszolgáltatás nem végzi jól a munkáját, de tüstént hozzátette, a kérdés internacionalizálása is ront a kisebbség helyzetén. A delegáció tárgyalt Szabadka szerb nemzetiségű rendőrfőnökével, aki azonban a meghallgatás után nem volt hajlandó nyilatkozni a sajtó képviselőinek, mivel “a találkozón semmi érdemleges sem történt”, “a látogatásnak pedig egyébként sincs jelentősége”. A bizottság tagajainak megfigyelése szerint egyazon eseményről másként beszél az áldozat és másként a hatóság. Az előbbieknél bizonyos tartozkodás, félelem is észlelhető.

A bizottság szombat késő délután Temerinben vizsgálódott. Ott a radikális polgármesterrel, a rendőrség vezetőjével, a pártok és civil szervezetek képviselőivel beszélgetett szintén zárt ajtók mögött. Egyik beszélgetőpartnerük Csorba Béla egyetemi tanár, a VMDP helyi szervezetének vezetője volt, aki maga is életveszélyes fenyegetésenk volt kitéve.

Néhány órával az EP küldöttségének látogatása után ismeretlen tettesek Szabadkán vasárnapra virradó éjszaka megverték Hevér Loránt újságírót. Hevér az MTI-nek nyilatkozva elmondta, hogy az eset vasárnap kora hajnalban történt vele. Éppen hazatérőben volt, s út közben – a város egyik főutcájáról egy mellékutcába letérve – mobiltelefonján beszélt magyarul egyik ismerősével. Mihelyt befejezte a beszéltetést, megtámadták. Valaki meglökte, Hevér a földre került, ekkor ketten-hárman ütni és rugdosni kezdték.

Egyikük mindvégig Hévér fejét fogta, valószínűleg azért, hogy ne láthassa a támadók fejét. Ütlegelés közben szidalmakat tettek “magyar anyjára”, pénzt követeltek tőle, el akarták venni mobiltelefonját. Az egyik támadó kérdőre vonta, hogy miért bántotta testvérét.

Hazaérve Hevér Lóránt azonnal értesítette a rendőrséget, hat percen belül megérkeztek hozzá a rendőrök, és elmondása szerint nagyon szakszerűen végezték dolgukat, kimentek a helyszínre, és ott is tájékozódtak a történtekről. A kórházban felvették a látleletet, és vasárnap elkészítették a rendőrségi jegyzőkönyvet. Hevér biztos abban, hogy a támadóknak fogalmuk sincs arról, hogy ő magyar rádió tudósítja, valószínűleg a tényfeltáró bizottság látogatásáról sem hallottak. Meggyőződése szerint rablótámadás történt.

(Forrás: Vajdaság ma)

Rockszerda