Már a 29. Pride-ot rendezték meg június 22-én Budapesten. Csendes többség tiltakozott a szivárványos felvonulás ellen a családvédő CitizenGo szervezésében.
Az árusok megtalálták a piaci rést: aki Magyar Péter tüntetésein magyar zászlót, a Mi Hazánkos tüntetésen Nagy Magyarországos vagy árpádsávos termékeket árult, az most megjelent a szivárványos kollekcióval. A kétezer forintot kóstáló szivárványos legyezőkre nagy volt a kereslet a kánikulában.
Több cég és ellenzéki párt is képviseltette magát a rendezvényen – többek között a DK, a Momentum, a Kétfarkú Kutyapárt, valamint Karácsony Gergely is megjelent, és a támogatók között tudhatja a Szivárvány Misszió Alapítvány a Magyar Telekomot, az Ikeát, a Morgan Stanleyt, vagy a Bolt Magyarországot is.
Megjelent David Pressman amerikai nagykövet is, aki a helyszínen rögtönzött interjúban megismételte, hogy „„Most először számos ország egyesült és fejezi ki komoly aggodalmát a Magyarországon bevezetett anti-LMBTQ-törvények miatt, és azok megszüntetését követeli. Egyhangúlag sürgetik, hogy szűnjön meg az LMBTQ-személyek és családjaik politikailag motivált célponttá tétele”.
A legnagyobb érdeklődést kiváltó kamion idén is az volt, amelyen Steiner Kristóf táncolta végig az utat, sőt, kérésre könyvet is dedikált az egyik vonulónak.
Az Andrássy úton, a menetben egyszer csak előkerült egy palesztin zászló is, véletlenül vagy szándékosan pont egy izraeli zászló mögött. A két csoport igyekezett egymást túlkiabálni, a palesztin zászlós csoport a szervezőknél panaszkodott, amiért izraeli zászló lehetett a tüntetésen, az izraeli zászlós fiatalember pedig ugyanezt a rendőröknek panaszolta el a palesztin zászlóval kapcsolatban. Végül a rendőrök igyekeztek kissé távolabb irányítani egymástól az izraeli, valamint a „Free, free Palestine” rigmust skandáló csoportokat.
A menet végcélja a Városliget Vajdahunyad vár előtti zöld területe volt, ám a Hősök tere két oldalán ellentüntetők várták őket.
A szerb követség előtt nagyjából heten álltak két molinóval, az arra járó MKKP-kamionon játszó DJ betette nekik a Horthy Miklós katonája vagyok című nótát.
A tér másik oldalán, a Lendvai utca magasságában Budaházy György és a Magyar Önvédelmi Mozgalom tagjai álltak olyan transzparensekkel, minthogy a „Bűn nem lehet büszkeség tárgya” és Stop LMBTQPedofília. Mind a két ellentüntető csoportot rendőrsorfal zárta el a menettől.
Jó néhányan nem vonultak a menettel, hanem tömegközlekedéssel érkeztek a Városligetbe, mások pedig nem várták meg a beszédeket, hanem elindultak haza.
A ligetben kialakított, úgynevezett civil faluban 17 civil szervezet képviseltette magát, többek között az AltAlap- Alternatíva Alapítvány/ Drog Stop Egyesület, az Amnesty International Magyarország, a Bálint Zsidó Közösségi Ház Alapítvány, a Háttér Társaság, a Könyvtári LMBTQ Munkacsoport, a Közélet Iskolája Alapítvány, az LMBTQI Személyek szülei, hozzátartozói, a Magyar LMBT Szövetség, Magyar Pszichológiai Társaság LMBTQ Szekció, Marom Klub Egyesület (Auróra, Bánkitó Fesztivál, Szabad Terek hálózat), Pécs Pride, Stop STD , a Szexpozitív Egyesület, a Színfogó Egyesület (Élő Könyvtár az Emberi Jogokért), Társaság a Szabadságjogokért, a Transvanilla Egyesület és az UNHCR ENSZ Menekültügyi Főbiztosság is.
A palesztin csoport az út másik oldalán, egy fa alatt telepedett le, de fáradhatatlanul skandálták angolul, hogy Palesztinát fel kell szabadítani, „a folyótól a tengerig”. Tűzszünetet követeltek, Izraelnek üzentek, hogy mennyi gyereket akarnak még megölni, végül a háborús bűnöket emlegetve az Ukrajna elleni háborút is beleszőtték szólamaikba. Később a zászlót kifeszítve a fák közé békésen beszélgettek.
A napi hülye is megjelent, és közölte, hogy ő csak táncolni akar. Sajnálatára, a szervezők nem engedték, rendőrt akartak hívni, de ezt emberünk már nem várta meg.
Az utolsó kamion és utolsó vonulók beérkezése után elsőként Karafiáth Orsolya, a 29. Pride házigazdája mondott beszédet. Kijelentette, hogy elege van a kirekesztésből és a gyűlöletből, valamint felemlegetett egy washingtoni eseményt, ahol melegek és heterók magassarkúban futnak, „mégsem hőbörög senki, hogy hülye buzik, ha nem tetszik neki, továbbmegy”. Kifogásolta azokat a közismert mondatokat, melyet úgy kezdődnek, hogy „tudod, nincs bajom a melegekkel, de…” , ugyanis véleménye szerint az ilyen emberek képtelenek megfogalmazni azt, miért tartják a Prideot hergelésnek. Közölte, hogy szerinte az országban mindent megtesznek azért, hogy a homofób hangok ne tűnhessenek el, de szerinte a kormány túltolta hergelést, és ezért a gyűlölködés kezd átmenni elfogadásba.
Erdős Erik Robin, transzjogi aktivista és a Magyar Transz Pride egyik szervezője volt a következő felszólaló. Elmondta, hogy úgy látja, a transz emberek Magyarországon folyamatosan nehézségekbe ütköznek „akár a könyvtárban, akár a trafikban, akár a reptéren”. Mindez annak köszönhető, hogy a magyar törvények nem engedik nekik az új nemüket és nevüket a hivatalos irataikra ráírni.
Harmadikként egy Szekér Gergő nevű énekes beszéde következett, aki közölte, hogy ő, a felvidéki parasztgyerek frissen coming outolt. Kijelentette, hogy a nemi identitás ne legyen kérdés, sem politikai eszköz a megkülönböztetésre, majd arra panaszkodott, hogy bár ő 2019-ben részt vett A Dal előválogatásán, Magyarország már nem vesz részt az Eurovíziós Dalfesztiválon.
Varga Moncsi – Hunhír.info