Csintalan Sándor úgy érezte, meg kell szólalnia börtönből való kiszabadulásom kapcsán. Ezzel semmi gondom, bárkinek lehet véleménye, főleg annak, aki sértettként érintett egy ügyben. Szíve joga, véleményszabadság van (elvileg, mégha ezt a facebook vezetők és hasonlók sajátosan is értelmezik). Az már más kérdés, hogy a csuklóból folytatott “nácizáshoz” már neki sincs joga, de már belefáradtam a perekbe, úgyhogy még ezt is elengedtem volna.
Viszont úgy látszik, Csintalan úr lendületbe jött, és a Magyar Hangnak tett nyilatkozatában már átlépte azt a határt, amit szó nélkül hagyhatok:
Csintalan hozzátette: nincs kétsége afelől, hogy Budaházy, illetve a Lelkiismertet ’88 nevű radikális jobboldali szervezet áll a megveretése mögött, az esetet megelőzően rendszeresen kapott halálos fenyegetéseket, amelyek nemcsak rá, hanem gyermekeire is irányultak, a szálak pedig egyértelműen hozzájuk vezettek, amit igazol egy sor rendőrségi bizonyíték is.
Ez már hazudozás, amiért már akár ő és a szavait terjesztők is bíróság elé citálhatók.
Lássuk a valóságot:
A megverését/megveretését mi soha nem ismertük el. Semmilyen konkrét bizonyíték nincs is ellenünk, ami objektív bizonyítékot a nyomozás során be tudtak szerezni, továbbá Csintalan saját vallomásaiban szereplő állítások is, mind inkább tőlünk elmutatnak, mint felénk. Kizárólag ránk tett – de számtalan helyen önellentmondásos és objektív tényekkel is szembenálló – terhelő vallomások alapján vádolnak minket. Minket megelőzően 2008 februárjában egy teljesen más elkövetői körre is születtek hasonló vallomások, akik végül nem lettek gyanúsítottak.
Csintalan vallotta a 2007. december 11-ei megverése után 2007. december 21-én a rendőrségen:
2007. december 20-án este, 20:39 órakor érkezett egy hívás a 30-as mobiltelefonomra… mindössze 12 másodpercig tartott, és a… +501-es számról jött… a hang, amit én férfihangnak véltem, de úgy hallottam, hogy elektronikus úton el van torzítva, kifejezetten gépi hangnak tűnt… a következőket mondta: “készítsd a koporsódat, legközelebb befejezzük, meg fogsz dögleni”… utána bontotta a vonalat… nem vagyok biztos… hogy pont ugyanezeket a szavakat használta, de a mondanivaló lényege egyértelműen ez volt…
Ma reggel ismét kaptam egy hívást ugyanerre a telefonra, egy… középkorú férfi szólt bele: “legközelebb befejezzük, és aztán a fiad jön”… szó szerint így hangzott el. Talán elhangzott… az is, hogy a fiamat az arabok fogják elintézni… Ez is pár másodperces hívás lehetett… letették egyből a telefont… reggel 7:03 volt ekkor… ezeket valós fenyegetésnek érzem.
Aztán a bíróságon ilyeneket mondott 2011. május 20-án:
telefonos fenyegetéseket is kaptam… nagyjából egy héttel a támadás előtt egyik éjjel ültem egy étteremben és nagyon durván szólítottak fel a tevékenységem abbahagyására…
amikor egy hét múlva kijöttem a kórházból, reggel ¼ 8-kor, már hívtak telefonon, hogy “most vágják el a fiad torkát a palesztinok”… amikor kijöttem a kórházból, kaptam ezt az intelligens telefont.
Semmilyen olyan nyom nincs és nem is vallana a vádlottakra, hogy arabokkal dolgoznának össze.
A rendőrség ezen vallomások alapján eljutott egy személyi körhöz, akiknek semmilyen kapcsolata nem derült ki (mert nincs is) a jelenlegi vádlotti körhöz.
Ezek a személyek a következőket vallották 2008. júliusában:
D.P.: 2007. szeptember 30-án egy házibuliban voltam, ahol hatan voltunk jelen… H. Á. éjfél körül közölte, hogy felhívja Csintalan urat poénból. A telefonban… kölcsönös anyázás ment, fenyegetésről szó sem volt. Egy idő után J.L. elvette Á.-tól a telefont és letette… mert kezdett eldurvulni a beszélgetés… később… L. újra felhívta Csintalan urat és elnézést kért tőle az Á. nevében, elmondta neki, hogy buliban vagyunk, és ittasak vagyunk, ezért telefonált a barátunk. L. elmondása szerint Csintalan úr is mondta, hogy semmi gond, ő is egy szórakozóhelyen van. Nem gondoltuk volna, hogy ebből ügy lesz később.
J.L.: Á. a Csintalant hívta fel. A telefonálás során mindketten szidták egymást, ami először viccesnek is tűnt. Néhány perc után Á. letette a telefont. Később én… visszahívtam Csintalan urat, nehogy ebből baj származzon a későbbiekben. A beszélgetés során elnézést kértem tőle, elmondtam, hogy egy házibuliban vagyunk, ahol elég sokat italoztunk, és a barátom feltehetően ezért hívta fel őt. Csintalan erre közölte, hogy semmi probléma, ő is egy budai szórakozóhelyen van, a hangja alapján ő sem volt józan, és közölte, hogy amennyiben van kedvem, másnap találkozhatunk, és egy sör mellett beszélgethetünk is. Erre a találkozóra én nem mentem el, mert az ügy annyira azért nem érdekelt.
Ezek alapján úgy tűnik, hogy az a telefonos “fenyegetés”, amit Csintalan egy héttel a megverése előttre tett, az valójában több mint két hónappal előtte volt.
Hogy a 2007. december 20-21-ei “ismételt veréssel” meg “a fia torkának elvágásával” fenyegetőző hívások kapcsán bármire jutottak volna a nyomozók, az nem derül ki a nyomozati iratokból, mert nincs róla szó többé sehol, ahogy a Lelkiismeret ’88 csoportról se. Ezek a tények.
A elkövetők kilétével kapcsolatban a bíróságon ilyeneket mondott 2011. május 20-án:
Evidens volt számomra, hogy ez a történet milyen kultúrkörből érkezik és kik nagyjából az ismert szellemi vezetőik…Akik a Hunnia mozgalomban résztvevőknek vallották magukat, személy szerint nem ismertem ilyet…
Budaházy úrnak vagy Toroczkai úrnak a személyes tevékenysége hozzá köthető ennek a politikai kultúrkörnek a létéhez, és ők ezeknek valamilyen módon mozgatói, de az én személyes ügyemmel kapcsolatban, ezeket én nem tudom összekapcsolni…
Ebben a műfajban – amilyen az én műsorom is – az ember szedhet össze ellenfeleket. Sőt, akár ha ellenségeket is. Ez tény… nem szeretnék itt gyanúsítani senkit a jelenlévők közül, nehogy félreértés legyen…
Fenntartom azt a hipotézisemet, hogy a hatalmi oligarchiának az a része, amelyiknek az az érdeke, hogy a szélsőjobb utcán randalírozzon, ez ebben a történetben biztos, hogy részes volt.
Semmi olyan nem derült ki a nyomozás során (és nyilván nem is derülhetett volna ki), hogy a vádlotti körnek az akkori “hatalmi oligarchiához” bármi kapcsolata lett volna.
Csintalan szavahihetőségéről ezek után mindenki alakítsa ki a saját véleményét. Én csak annyit látok kétséget kizárólag bizonyítottnak ebből az egészből, hogy rengeteg ellensége volt. Ezen túlmenően azt kérem, hogy a Magyar Hang és mindenki más is, aki a cikküket átvette, korrigálja a valótlanságokat.
Budaházy György
Hunhír.info
