Budaházy György lefogyva, láthatóan meggyötört állapotban egy 4 évvel ezelőtti nyilvános rendezvényen való jelenlét miatt LMBTQ-személyek által indított magánvádas büntetőeljárásban állt bíróság elé tanúként szeptember 17-én. A nyilvános tárgyaláson jelentős számú hallgatóság (közte családtagjai, szimpatizánsai) jelenlétében tett tanúvallomást, kéz- és láb bilincsben, erős büntetés-végrehajtási kísérettel. A hallgatóság szimpatizáns tagjai és különösen hozzátartozói megrendülve szembesültek Budaházy György szemlátomást aggasztó lelki és fizikai állapotával, amely nyilvánvalóan az ellene és 16 társa ellen 14. éve zajló gyurcsányi koncepciós eljárás keretében történő fogva tartása és az egész ügy súlya miatt keletkezett.
Az eljárás tárgyát képező ügyben a maguknak toleranciát követelő, hagyományostól eltérő szexuális orientációval bíró “mások” kirekesztették őt és társait a rendezvényről, emiatt vita támadt. Végül minden atrocitás nélkül Budaházyék önként távoztak. A Háttér Társaság és tíz szexuálisan “más” személy először közösség tagja elleni erőszak bűntette (gyűlöletbűncselekmény) miatt szerették volna elérni Budaházyék megbüntetését, sikertelenül, mert a rendőrség ezt elutasította.
Egy 2019-es, szintén nyilvános Pride rendezvényen való normalitáspárti véleményt kifejező jelenléte kapcsán azonban idén, három évvel később – a Háttér Társaság nyomására – Budaházyt és két másik hazafit ügyészi utasításra képtelen módon meggyanúsította a rendőrség csoportosan elkövetett közösség tagja elleni erőszak bűntettével. Jelenleg részben erre, mint “bűnismétlésre” hivatkozással tartják őt már több mint fél éve márciusi elítélése után letartóztatásban.
Ebben az állítólagosan elhangzott egyes kifejezések miatt becsületsértés és rágalmazás miatt ellene és két társa ellen indult büntetőeljárásban Budaházyval és egy másik hazafival szemben a bíróság már jogerősen megszüntette az eljárást. A vád alatt maradt orvos végzettségű vádlott ügyében zajlik az eljárás, akinek védelmét dr. Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője látja el.
Budaházy György a tárgyaláson kiállt a hagyományos értékek mellett és elmondta, hogy segítő szándékkal érkeztek a nyilvános rendezvényre, szerettek volna közvetlen ismeretet szerezni az LMBTQ közösség tagjaival kapcsolatban, elmondani nekik normalitáspárti álláspontjukat, békés módon véleményt cserélni velük, de ők rendőrt hívtak rájuk. Vallomásának elején Budaházy egy rövid üzenetben szólította meg hóapok óta benyújtott kegyelmi ügyével kapcsolatban Varga Judit igazságügyi minisztert és Novák Katalin köztársasági elnököt.
A Nemzeti Jogvédő Szolgálat mint hazafias jogvédő szervezet folytatva a Budaházy-Hunnia terrorperben meghurcoltakért kifejtett tevékenységét fontosnak tartja kiemelni, hogy egyre szélesebb körű társadalmi egyetértés érzékelhető abban a tekintetben, hogy a Budaházy György és társai ügyében a visszásságokkal terhelt büntetőeljárásnak gyors, kegyelmi úton történő lezárása szükséges, mivel annak számos jogi, politikai, humanitárius és nemzetstratégiai indoka van.
A másodfokú döntés – amitől már ennyi visszásság után már amúgy is nemigen lehet a vádlottaknak kedvező eredményt várni – még beláthatatlan messzeségben van, és jelen állás szerint addig Budaházy szabadulására nincs reális jogi esély. Nemrég a Kúria utasította el szabadítási kérelmét, a napokban pedig a Fővárosi Ítélőtábla a hathavi felülvizsgálat keretében tartotta fent a letartóztatását. Ha minden így marad, akkor legkorábban 2036-ban szabadulhatna csak! Neki és vádlott-társainak megszabadulást jelen helyzetben már csak a széles társadalmi támogatottságot élvező eljárás kegyelem adhat, amely még várat magára.
Magyar emberek százezreinek, de még a jogászok köreiben is elementáris erejű felháborodást és megdöbbenést váltott ki a Fővárosi Törvényszék eljáró bírája, a sokak szerinti elfogultan és szakmaiatlanul ítélkező dr. Ignácz György 2022. március 16-án, megismételt eljárásban hozott elsőfokú ítéletével Budaházy Györgyre és 16 vádlott társára összesen 117 év szabadságvesztést szabott ki.
A bírósági szakaszban és főleg a megismételt eljárásban bebizonyosodott, hogy a vádban szereplő cselekményeket úgy és abban a formában, ahogy a vádhatóság állította, nem követhették el a vádlottak. Inkább megdőltek ezek, mint megerősödtek volna. Máig nincs kétséget kizáró bizonyíték a vádlottak ellen és ilyen már nem is lehet. Mindezen visszásságokról a Nemzeti Jogvédő Szolgálat már többször beszámolt.
Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter azt nyilatkozta erről az ítéletről, hogy
“…normális ítélet nem hozható 15 év után vagy 13-14 év után, ha jól emlékszem, itt 2007-2008-2009-es cselekményekről van szó, tehát 13-14 év után elsőfokú ítélet születik, megismételt eljárásról van szó, ez olyan mértékben sérti a jogbiztonságot, olyan mértékben sérti a jogállami alapelveket, hogy az biztos, hogy a bíróság ebben az ügyben már leszerepelt…”
Több mint 4 hónap után végre felkerült nemrég a teljes iratanyag a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtáblához. A vádlottak – akik közül ketten letartóztatásban, négyen bűnügyi felügyelet alatt vannak – minden bizalmukat elvesztették egy törvényes ítélet iránt, ezért egyéni eljárási kegyelmi kérelmeket [1] nyújtottak be, amelyek kedvező elbírálását az igazságügyi minisztertől és a köztársasági elnöktől kérik. A Budaházyról szóló környezettanulmány szerint is indokolt a kegyelem.
Számos közéleti személyiség állt ki a kegyelmi megoldás mellett, többek között a nemrég elhunyt Wittner Mária. Az1956-os szabadságharcos egyik utolsó közszereplésében támogatta az Erzsébet híd idei, július 4-ei figyelemfelkeltő lezárását is.
A pestisracok.hu és a PsTV megkezdte A terror napjai című 10 részes, hiánypótló és döbbenetes, bizonyíték erejű szembesítő hatású dokumentumfilm-sorozat részeinek közzétételét a 2006-os rendőrterror 16. évfordulóján. Eddig két rész jelent meg.
Rendkívül visszás, hogy a ma már a jobboldali politikusok, szakértők és sajtó által is helyes módon terrorcselekménynek nevezett 2006 őszi gyurcsányi hatalmi erőszak és megtorlási időszak 16. évfordulóján a témát feldolgozó fenti dokumentum-filmsorozat rendezője, producere, Budaházy György és 16 társa ellen zajlik állítólagos terrorcselekmények miatt immár 14. éve gyurcsányi koncepció által elindított és koholt bizonyítékokkal is kísért büntetőeljárás. Ugyanakkor a 2006 őszi valódi terror felelősei lényegében bűntelenek maradtak, Gyurcsány szabadlábon, sőt az ellenzék vezére.
Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd szerint ez az ügy jelen helyzetben, amikor külföldről és belföldről is súlyos kihívások, támadások érik a nemzeti kormányzást, teljesen feleslegesen gerjeszt társadalmi feszültséget és bizalmatlanságot a kormányzat iránt.
A Nemzeti Jogvédő Szolgálat emlékeztet egy valódi terrorista, Ahmed H. esetére. Ahmed 2015 szeptemberében a magyar határt védő rendőrök elleni támadás vezénylőjeként került látókörbe és valóban terrorcselekményt követett el, amely miatt elítélték, de végül 3 év börtönbüntetéssel megúszta és azóta már el is hagyta az országot. Azon akció kapcsán több rendőr megsérült, köztük néhányan súlyosan. Ahmed H. vádlott maga is elismerte, hogy a rendőrök felé különböző tárgyakat dobált és bizonyítást nyert, hogy Ahmed H. a megafonba mondott felhívásaival, a rendőrök felé tárgyak dobálásával, illetve más kommunikációs formákkal próbálta arra kényszeríteni a rendőrséget, hogy nyissák meg a határt a tömegesen, felfegyverkezve támadó illegális migránsok előtt. Budaházyék esetében a terrorcselekmény körébe sorolt cselekmények kapcsán személyi sérülés nem történt és csak nagyon csekély anyagi kár keletkezett amellett, hogy egyébként sem sikerült a kétséget kizáró bizonyítottságot megteremteni.
Hunhír.info