Keresztény életünkhöz hozzátartozik a virrasztás – amely hitből fakadó várakozás arra, hogy Istennel találkozzunk. Az ősegyházban gyakrabban volt virrasztás, mint manapság; de a húsvéti szertartásainkban fontos szerepet kap ma is. Ezt a virrasztásunkat, a Feltámadott utáni várakozásunkat az Egyház, nagyon sok jelképes dologgal kíséri.

A nagyszombat esti szertartás tűzszenteléssel kezdődött. A tűz nagyon ősi jelképe az életnek. Így ezen keresztül a feltámadás pillanatát akarja tetten érni elmélkedő lelkünk. A feltámadásnak nem volt emberi tanúja. Mégis évenként az Egyház tűzet szentel, és erről gyújtja meg a feltámadott Krisztust jelző húsvéti gyertyát, mert szemlélni akarja a fellobbanó életet, amely fénykörébe von mindannyiunkat.

Hunhír.info