A baloldali média olvasói azt hihették, hogy Oroszország pillanatokon belül nekiugrik Ukrajnának. Csakhogy Oroszország a mai napig nem ugrott neki Ukrajnának és várhatóan nem is fog. A Telex-444-HVG-tengely legvarázslatosabb uszításai a Kontra összefoglalójában.

A már nyolc éve húzódó orosz–ukrán konfliktus akkor éleződött ki újra, amikor a Német Szociáldemokrata Párthoz (SPD) közelállónak tartott Der Spiegel február 11-én megírta, hogy Oroszország február 16-án rohanhatja le Ukrajnát. 

A német baloldali lap állítólagos CIA-s, illetve meg nem nevezett amerikai kormányzati forrásokra hivatkozva hozta le a témával kapcsolatos „értesülését”. Ezt követően az amerikai politikai elit a progresszív-fősodorbeli médiával karöltve nettó háborúspropaganda-gyártásba fogott, mellőzve a tényeket és a másik oldal véleményét. 

Ezt a narratívát vette át a magyarországi „független-objektív” média is, háborús uszításba kezdve. Ezzel párhuzamosan pedig oroszellenes propagandát folytatott, a „jó és a rossz örök küzdelmének” állítva be az orosz–ukrán konfliktust, immáron sokadszorra elhallgatva a kijevi rezsim szélsőjobboldali, xenofób megnyilvánulásait.

A teljesség igénye nélkül áttekintettük a baloldali sajtó háborús uszítását. 

• A 444-en Magyari Péter üzent hadat a tényeknek a február 14-én megjelentett anyagában, amelynek hangzatos volt címe: „Bezárult az orosz katonai gyűrű Ukrajna körül, Zelenszkij háborús szózatot intézett a nemzethez”. A valóság ezzel szemben az, hogy Zelenszkij elnök – szöges ellentétben Magyari Péterrel – nem vette át teljes egészében a progresszív-fődsodorbeli média háborús retorikáját, hanem a maga módján és lehetőségeihez mérten igyekezett mérsékelni a feszültséget, ugyanakkor nem is bagatellizálta a kialakult helyzetet. 

Zelenszkij beszédével nagyjából egy időben Olekszij Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára bejelentette: Kijev nem gondolja, hogy február 16-án vagy 17-én Ukrajnát nagyszabású orosz támadás érhetné, de ez már nem fért bele a 444 propagandájába.

• A háborúval való ijesztgetést természetesen a Telex sem tudta kihagyni. Már január 31-én a következő címmel jelent meg egy cikk: „Helyszíni riport Kijevből: „Elegünk van, hogy a Kreml kistestvérként kezel bennünket. Most minket, aztán majd megint a magyarokat” .

A Telex riportja elképesztően egyoldalúra sikeredett. Bár egy 2015-ös amerikai tanulmány szerint Kijev lakosságának a 32 százaléka orosz anyanyelvű, a baloldali hírportálnak a „kiegyensúlyozott tájékoztatás jegyében” egyetlenegy Moszkva-párti embert sem sikerült megszólaltatnia a 3 milliós fővárosban. Ehelyett interjút készítettek az ukrajnai magyarellenesség szinonimájával, Pavlo Klimkin bukott külügyminiszterrel. Klimkin valótlan állítása közül persze egyet sem cáfoltak meg, illetve még azt a tényt is elhallgatták az olvasóik elől, hogy hírhedten magyarellenes politikusról van szó.

A telexes riportban igyekeztek szemet hunyni a kisebbségellenes ukrán nacionalizmus felett, vélhetően amiatt, mert az az oroszok ellen is irányul miatt. Továbbá azt sugalmazták, hogy Ukrajna után Magyarország, tehát egy NATO-tagállam (!) lehet Oroszország következő „áldozata”, ami teljességgel nonszensz.

• A Telex egy másik háborús anyagának az volt a címe, hogy „Helyszíni riport: Ha az orosz erők megindulnak, minket érnek el először”. Ez egy február 8-i helyszíni riport Harkov (Harkiv) városából.

A fenti fényképen látható, hogy két helyen is feltűnik a második világháború alatti nyugat-ukrán náci paramilitáris szervezet, az Ukrán Felkelő Hadsereg (UPA) vörös-fekete lobogója. Az UPA tagjai legkevesebb 100 ezer lengyelt, illetve zsidót mészároltak le Galíciában és Volhíniában, de a Telex riportjában ez a történelmi tény még említés szintén sem jelenik meg, helyette ömlik a nyugat-ukrán militarista propaganda.

Bár a Telex „kisebbségbarát” portálnak állítja be magát, de ebben a  cikkükben kifejezetten az asszimiláció mellett érvelnek. Alcímükben meg is adják az irányt: „Orosz gyerekből ukrán felnőtt”. Ennyit az alapvető emberi, állampolgári és kisebbségi jogok tiszteletben tartásáról. 

• A 24.hu sem maradt ki a háborús propagandából. Kerner Zsolt február 15-én megjelent cikkében a február 16-i orosz támadásról szóló víziót igyekezett alátámasztani.

• Noha a „független-objektív” média által beharangozott február 16-i orosz támadás elmaradt, nem akadályozta meg abban a 24.hu-s Papp Attilát, hogy másnap is folytassa a hazug narratívát. Cikkének címe „Idővonal az orosz-ukrán konfliktusról: így jutott Kelet-Európa a háború szélére”. A február 17-én megjelent anyag első mondatában idézi Antony Blinken (akinek a nevét hibásan írta le – a szerk.) amerikai külügyminiszter február 11-i (!) nyilatkozatát, miszerint: Oroszország bármelyik pillanatban támadhat.

• Február 11-i cikkében az Index szintén komolyan vette a Spiegel orosz támadásról szóló „hírét”, és tankokkal illusztrálva hozta le ezt.

• Február 13-án a lap már arról értekezett, hogy „Honnan támadhatnak az oroszok?”… Ez nem igényel bővebb kommentárt… 

A HVG jóvoltából a még mindig be nem következett orosz támadás előtt egy nappal „megtudhattuk”, hogy „De most tényleg minden eddiginél nagyobb a valószínűsége a nyílt konfliktus kirobbanásának”.

Aznap, szintén a HVG-ben publikált egy véleménycikket Ljubov Nepop, Ukrajna magyarországi nagykövete. A nagykövet asszonytól megtudhattuk, hogy „Aki hallgat, az agresszort támogatja”. A célzás egyértelmű, Kijev szerint Budapest az ukrán és orosz belügyekbe való be nem avatkozással tulajdonképpen Moszkvát támogatja. Okfejtésében sem sok logikai összefüggést lehet találni, így annak részletezésébe nem mennénk bele.

Hiába kerestük a portál honlapján, sehol sem bukkantuk Jevgenyij Arnoldovics Sztanyiszlavovnak, a magyarországi orosz nagykövetnek a véleménycikkére. Ha a HVG valóban „független és objektív” hírforrás lenne, ahogy állítja magáról, akkor felkérte volna rá az orosz diplomáciai misszió vezetőjét, hogy az ukrán nagykövetével azonos terjedelemben közölje álláspontját, de ez mind a mai napig nem történt meg.

Következésképpen kimondhatjuk, hogy a baloldali média ismét lyukra futott, Oroszország nem támadta meg Ukrajnát sem február 16-án, sem később.

Kontra

Hunhír.info