Száz évvel ezelőtt, október 4-én kiáltotta ki Prónay Pál, a Rongyos Gárda egyik vezére az akkor még többségében magyar lakosságú Felsőőrött (Vas vármegye) az önálló Lajtabánság állam megalakulását. A Lajtabánság határos volt nagyobbrészt Ausztriával és Magyarországgal nyugaton és keleten. Északon aránylag rövid szakaszon Csehszlovákiával, délen pedig a legrövidebb határa a Szerb–Horvát–Szlovén Királysággal volt.

1921. október 3-án Nyugat-Magyarország az antant fennhatósága alá került. (Az antant adta volna át a területet az osztrák félnek), így 1921. október 4-én Prónayék kikiáltották a terület függetlenségét. “Nyugat-Magyarország megmentése érdekében megteremtettem a független Lajtabánságot” – írta Prónay visszaemlékezéseiben az 1921. évi nyugat-magyarországi eseményekről.

Lajtabánság kikiáltása

A Lajtabánság központja Felsőőr lett, mivel a falu magyar többségű volt. A felsőőri templom előtt jelentették be a terület függetlenségét, és, hogy nem hajlandóak alávetni magukat a békeszerződésnek. A bánság vezetője Prónay lett. A kormányzótanács elnöke s a vallásügyek előadója Apáthy László százados lett, külügyi és igazságügyi előadó Lévay Ferenc hadnagy, ügyvéd, belügyi előadó Bárdos Béla százados, gazdaságügyi előadó Hir György hadnagy, a magyar nemzetgyűlés tagja.

A nyugat-magyarországi harcok eredményeként sikerült kiharcolni, hogy Sopronban és környező nyolc településen (Ágfalva, Balf, Sopronbánfalva, Fertőboz, Fertőrákos, Harka, Kópháza, Nagycenk) kiírásra kerüljön az 1921. december 14-16. közötti népszavazás, a területek hovatartozásáról. A szavazás eredményeként ezen települések a Magyarországhoz való tartozás mellett szavaztak. Így lett Sopron A leghűségesebb város cím tulajdonosa.

Hunhír.info