A 2023-ban esedékes centenáriumra Vásáry Tamás, a Nemzet Művésze, Kossuth-díjas zongoraművész és karmester, a Szent István-rend birtokosa különleges zenetörténeti újdonságokkal készül.

Az Ómagyar Mária-siralom az első ismert magyar vers. A magyar nemzet számára ünnepélyes keretek között hozták nyilvánosságra 1923. január 29-én a Magyar Tudományos Akadémián, másnap a Nemzeti Újság c. napilap publikálta. A szövegemlék felfedezésének 100. évfordulójára Vásáry Tamás, a Nemzet Művésze irodalmi és egyházzenei újdonságokkal készül. Az esemény külön pikantériája Petőfi Sándor születésének 200. évfordulója, valamint Kölcsey Ferenc is 200 éve véglegesítette a Himnusz szövegét, 1823. január 22-én. Mező Tibor főszervező, költő, a verstanban Vásáry Tamás alkotótársa arról beszélt, hogy a magyar kultúra napján 2023-ban országszerte legalább nyolcezer néző ünnepelhet együtt: a vers ritmusa a zenében, valamint mindegyik irodalmi műnemben és csaknem valamennyi műfajban szerepel. A rendezvényen a vers előtt tisztelegnek majd.

2023-ban rendezvénysorozattal tervezik ünnepelni az első ismert magyar verses szövegemlék felfedezésének 100 éves évfordulóját. A latin nyelvű prédikációk között az egyetlen oldalnyi, két hasábba írt Ómagyar Mária-siralomra a Leuveni kódexben bukkantak rá 1922-ben, majd 1923. január 29-én ismertették a Magyar Tudományos Akadémián.

A 2023-ban esedékes centenáriumra Vásáry Tamás, a Nemzet Művésze, Kossuth-díjas zongoraművész és karmester, a Szent István-rend birtokosa különleges zenetörténeti újdonságokkal készül, például az Ómagyar Mária-siralom metrumát tekintve, ami 100 éve vita tárgya. ANovum Kiadó jelenteti meg az Ómagyar Mária-siralom szövegkönyvét, amelyet Mező Tibor írt, és Vásáry Tamás ajánlja elolvasásra ebből az alkalomból.

Mező Tibor főszervező, költő, a verstanban Vásáry Tamás alkotótársa arról beszélt, hogy egyszerre több helyszínen zajlik majd a műsor a terveik szerint. Egyidőben országszerte legalább húsz színházban nyolcezer ember ünnepelheti a centenáriumot. Az eseményen a vers előtt tisztelegnek, hiszen Petőfi Sándor születésének 200. évfordulója is erre az időszakra esik, és Kölcsey Ferenc is éppen 200 éve véglegesítette a Himnusz szövegét.

A színházak önálló műsorral készülhetnek és hirdethetnek meg egy-egy előadást. A kritérium az, hogy három költő négy művének feldolgozása jelenjen meg a repertoárban, melyek a következők: az Ómagyar Mária-siralom, Petőfi Sándortól a János vitéz és a Nemzeti dal, valamint Kölcsey Ferenc Himnusza.

„A vers ritmussal rendelkezik, csakúgy, mint a zene: az Ómagyar Mária-siralom időmértékes metrumát senki nem tudta eddig kielégítően megállapítani. Az időmértékes metrumra leltem rá. A vers minden versszaka önálló ritmikai egység, tehát versszakonként más lesz a ritmus, a szekvencia szabályai szerint a versritmus helyreállítható. A Leuveni kódex latin anyaszövegével vetettem össze, és egyezőséget találtam. Az erről szóló 160 oldalas szövegkönyvem sok évi munka eredménye, az angolra és németre is lefordított nyelvészeti szakkönyvemet a Novum Kiadó fogja megjelentetni Ausztriában, és forgalmazza az Európai Unióban, mert a nyelvemlék világirodalmi jelentőségű” – magyarázta Mező Tibor.

A szöveg új köntösben megzenésítésre vár. A központi rendezvényen Vásáry Tamás lép majd fel.

Az esemény fővédnökei Vashegyi György karnagy, a Művészeti Akadémia elnöke és Kozma Imre atya, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alapító elnöke.

Hunhír.info