Az elmúlt két hetet egy pozitív PCR-teszteredmény miatt karanténban töltöttem. Talán többeteknek hasznos lehet, ha leírom a saját tapasztalataimat. Nem azért, hogy az illetékeseket savazzam, hanem hogy ha hasonló helyzetbe kerülnétek, néhány ilyen írást elolvasva talán kicsit többet tudhattok arról, hogy mire számíthattok.
Szeptember 3-án derült ki, hogy a kolléganőm lázas, mi másnap már otthonról dolgoztunk, ő pedig elment tesztre. Szeptember 5-én, szombaton hőemelkedéssel ébredtem. Aznap éppen esküvőre mentem volna, de inkább otthon maradtam. A hőemelkedés maradt, láz nem lett belőle, ízeket, szagokat tökéletesen éreztem. Estére kiderült kolléganőm pozitív teszteredménye. Másnapra intéztem magamnak tesztet, természetesen nem államit, mert ahhoz olyan igazi Covid-tünetek kellettek volna. Vasárnapra elmúlt a hőemelkedésem, semmilyen tünetet nem mutattam. Elbicikliztem tesztre, ennek hétfő estére lett meg a (pozitív) eredménye, amiről telefonon értesített a labor, illetve ők is továbbították az eredményt az NNK felé.
Az eredményről értesítenem kellett a háziorvosomat, aki gratulált hozzá, és ő is kitöltött valami továbbítanivalót. Szeptember 9-én szerdán telefonáltak a laborból, hogy őket hívta a rendőrség, mert engem keresnek. Állítólag már facebookon is keresett a rendőr, de nem talált, ezért hívta a labort, ahol a tesztet csináltattam. Ők mondták neki, hogy a GDPR miatt nem adhatják ki az adataimat, végül az lett a megoldás, hogy rendőrünk megadta a nevét, telefonszámát a labornak, ahonnan felhívtak, és elmondták, hogy a százados úr azt kéri, hívjam fel őt ezen a számon. Így meg is ejtettük ezt a beszélgetést-kontaktkutatást, ami eredetileg az NNK feladata lett volna, de lepasszolták a rendőrségnek. Itt a betegség lefolyásáról, tünetekről, kontaktokról kérdeztek.
Másnap, 10-én ment el az ízlelésem, szaglásom, korábban nem is mutattam Covid-tüneteket. A népegészségügytől 15-én kedden hívtak. Lényegében ugyanazokat kérdezték, mint 6 nappal korábban a rendőrség, de elmondásuk alapján a rendőrségtől nem kaptak semmilyen információt. Így újra átbeszéltük ugyanazokat a kérdéseket, de ekkor már a tünetek jelentkezésétől számított 10. napon voltunk. Elmondtam, hogy ízeket, szagokat nem érzek, vagyis vannak tüneteim. Másnap, szeptember 16-án kaptam meg a népegészségügy által kiállított határozatot, aminek értelmében szeptember 5-től elrendelik a járványügyi elkülönítésemet, ha tüneteim nem jelentkeznek, szeptember 14-ig, ha jelentkeznek, akkor feloldásig. Az e-mailhez egy piros papírt is mellékeltek jpg-ben azzal a céllal, hogy azt haladéktalanul tegyem ki a bejárati ajtóra.
A háziorvosommal egyeztetve megvártam, amíg újra érzem az ízeket, szagokat, majd ezután 3 nappal (22-én) kérte a karantén feloldását. Erre azt a választ kapta, hogy a karantént már 14-én feloldották. De hogy tünetei voltak? Most már nincsenek, ugye? Akkor kimehet.
Így végül kiderült, hogy mire a határozatot kiállították és a karantént elrendelték, addigra az már le is járt (függetlenül attól, hogy voltak-e tüneteim). Így végig önkéntes karanténban voltam, és mire a kontaktkutatás valóban elkezdődött, addigra a teszteredmény óta 8 nap telt el. Szóval a legjobb, ha továbbra is odafigyelünk magunkra és egymásra, hordjuk a maszkot, nemcsak azért, mert ez a szabály, hanem elsősorban a másokra való odafigyelés jeleként. Nem tudhatjuk, hogy hordozók vagyunk-e.
A hatóságokkal szemben ne támasszunk túl nagy elvárásokat, valószínűleg egy-két hónap múlva is az egyre növekvő lemaradásukat fogják maguk előtt görgetni, és könnyen lehet, hogy önkéntes alapon kell lebonyolítanunk az egészet: önköltséges teszt, otthon nyomtatott piros papír, önkéntes karantén, és egyéni mérlegelés, hogy mikor merünk legközelebb emberek közé menni. Színes nyomtatót érdemes lehet beszerezni otthonra.
Szász László
Hunhír.info