Hogy milyen lesz ez a SZÁZAS nap, azt most, hajnalban még nem tudhatjuk. Nekem mindenesetre olyan érzésem van, hogy nem lesz olyan ütős, mint amilyennek – úgy húsz éve – elképzeltük.
2000-ben a Magyar Igazság és Élet Pártja lelkiségén alakult Pannon Rádióban mindenesetre az volt még csak a minimális cél, hogy minden magyar számára érthető és világos legyen, mi is történt akkor 80, ma 100 esztendeje.
Mi, Pannon Rádió-sok és mögöttünk/mellettünk a Bocskai Színpad, mindenesetre vittük a hírt az akkor még tabutémáról. És ma már nem is kell magyarázkodni: tényleg tudja mindenki, pedig a rendszerváltozás után 10 évvel sokan voltak, akik nem ismerék a történelem e nagy gyalázatát. De – azt hiszem – jól csináltuk…
Ám közben a magyar és magyar között meglévő nagy szakadék mégiscsak folyvást tovább és tovább mélyült. A félszázados balos agymosást nem lehetett eltüntetni, a kimosott agyakat nem lehetett minden esetben kellőképp feltölteni nemzetismerettel és hazaszeretettel.
Mi – és később egyre többen – igyekeztünk utánajárni a mindazon részleteknek, amelyeket eltitkoltak előttünk az iskolákban, megpróbáltuk föllelni és közzétenni ezeket a könyveket, irodalmi alkotásokat, dokumentumokat. Sokszor magunk is meglepődtünk, hisz sosem hittük azelőtt, hogy a “kommunista” (dehogy volt ő kommunista!…) József Attila is írt verset “Nem, nem soha!” címmel, de a végtelenségig folytathatnám a sort.
Csodával tekintettünk sok-sok évvel visszafelé, hogy mennyivel egységesebb volt hazafiságában és Trianon megítélésében a nemzet 1920-ban, mint az ezredfordulón. De közben romlott is a helyzet, elég csak a népszavazásra gondolnunk, amikor a liberális bal, s a nemzetáruló ultrabal kilökte, de legalábbis megpróbálta kilökni a magyarságból azokat, akik hajdan a határainkon kívülre kerültek.
Úgy beszélt Erdélyről, a Felvidékről, a Délvidékről, Kárpátaljáról s az összes határon kívüli testvárünkről, mintha nem tartozna közénk. Még ma is…
Bár időnként útlevelet kér (micsoda agyrém! magyar ember Magyarhonba útlevéllel kénytelen elutazni) e helyekre “bartátkozni”.
Június 4-e nemzeti gyásznap – mégis az összetartozás napja. Isten áldja Magyarországot, Vesszen Trianon!
Az alábbi műsor a Pannon Rádióban hangzott el 2001-ben, a gyásznapra emlékezve. Szerkesztette G. Németh Éva:
Mészáros Sunyó Sándor – Hunhír.info