Tisztelt Bíróságok!
A Nyíregyházi Járásbíróság 1 év – végrehajtásában – 2 év próbaidőre felfüggesztett
börtönbüntetést szabott ki egy tiszanagyfalui férfire, miután az ittas állapotban bántalmazta,
majd egy bálamadzagból készített hurokkal a gerendára akasztotta egyéves tacskó kutyáját. A
férfi ezt követően az elpusztult állatot egy zsákba tette, majd egy közeli ingatlan udvari
árnyékszékébe rejtette.
A brutális kivégzést végrehajtó férfi cselekménye a Nyíregyházi Járásbíróság szerint két év
felfüggesztett börtönbüntetést ér. Az újabb, méltatlanul gyenge súlyú ítélet számos kérdést vet
fel a jóérzésű emberekben, és országgyűlési képviselőként bennem is.
Nem látják a Tisztelt Bíróságok, hogy mekkora a társadalmi nyomás annak érdekében, hogy
az állatkínzók letöltendő börtönbüntetést kapjanak? Nem érzik, hogy ezeknek az ítéleteknek
semmilyen visszatartó erejük sincs? Miért nem hajlandók végre példát statuálni? Minek
kellene még az állatok sérelmére megtörténnie ahhoz, hogy letöltendő szabadságvesztés
büntetést szabjanak ki az elkövetőkre?
Bizonyára a Tisztelt Bíróságok is ismerik azokat a kutatásokat, amelyek rávilágítanak arra,
hogy az állatkínzások és az emberek elleni erőszakos bűncselekmények között egyértelmű
összefüggések vannak. Engedjék meg, hogy ezek közül kiemeljek egyet! Dr. Vetter Szilvia, a
Törvényszéki Állatorvostani, Jogi és Gazdaságtudományi Tanszék munkatársa 2019-ben, az
“Állatkínzás és emberekkel szembeni erőszak: közös alapokon” című előadásában rámutatott: az állatkínzás előrejelző, ok-okozati összefüggéseket mutató jelenség, amely utalhat a már
megtörtént bűncselekményre, a jövőbeni elkövetésre, valamint az egyén múltjában rejlő
abúzusra.
Mit jelent mindez? Azt, hogy amennyiben a Tisztelt Bíróságok az állatvédelmi törvényben
rögzített, maximálisan kiszabható három éves szabadságvesztéssel sújtják az állatkínzókat,
nem csak visszatartó erőként jelenhet meg a letöltendő szabadságvesztés esélye, de jó eséllyel
meg tudják akadályozni az emberek sérelmére elkövetett erőszakos bűncselekmények egy
részét is.
Országgyűlési képviselőként tisztában vagyok azzal, hogy a jelenlegi állatvédelmi
szabályozások nem eléggé szigorúak, de még így is lehetőségük nyílik a Tisztelt
Bíróságoknak a három éves letöltendő börtönbüntetés kiszabására. Tisztelettel kérem, kezdjék
el végre alkalmazni!
Tisztelettel:
dr. Fülöp Erik,
a Mi Hazánk országgyűlési képviselője