Ahogy arról a Hunhír.info beszámolt, másodfokon már elfogadhatónak találta a bíróság Tóta W. Árpád újságíró magyarsággal szemben megfogalmazott szófordulatát, Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, nemzeti jogvédő azonban közölte: nem adják fel: a Kúriához fordulnak felülvizsgálati kérelemmel.

A Fővárosi Ítélőtábla megváltoztatta az elsőfokú bíróság döntését, és elutasította annak a két magánszemélynek a keresetét, akik Tóta W. Árpád Magyar ember nem lop, csak kalandozik című cikke nyomán a magyar közösséghez tartozóként elszenvedett jogsérelem miatt perelték be a cikket megjelentető HVG Kiadó Zrt.-t. A másodfokú bíróság szerint a cikkben sérelmezett mondatok nem a magyarság egészével szembeni gyűlöletet fejezték ki, hanem a publicisztika eszközeivel támasztották alá a szerző mondanivalóját.

2019 májusában még precedensértékű elsőfokú ítélettel állapította meg a Fővárosi Törvényszék (dr. Bene Lajos bíró), hogy Tóta W. Árpád publicista a HVG online kiadásában tavaly novemberben közölt, sokak felháborodását kiváltó botrányos cikke megsértette a magyar nemzet és ezáltal a nemzethez tartozó felperesek emberi méltóságát. Emiatt 400 ezer forint sérelemdíj, valamint közel 200 ezer forint perköltség megfizetésére kötelezte a HVG kiadóját – emlékeztetett Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd.

Október 4-én a HVG Kiadó Zrt. alperes fellebbezésének eleget téve a Fővárosi Ítélőtábla dr. Kisbán Tamás bíró által vezetett tanácsa (további tagjai: dr. Kovaliczky Ágota és Vojnitsné dr. Kisfaludy Atala Katalin) döntött az ügyben másodfokon: megváltoztatta az elsőfokú ítéletet és elutasította a két felperes (dr. Dégi Zoltán és Rácz Szabó László) kollektív személyiségi peres keresetét és közel 200 ezer forint perköltség megfizetésére kötelezte őket. A felpereseket a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője, dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd képviseli, aki fellebbezési ellenkérelmében hiába hivatkozott arra, hogy a sérelmezett fordulatok nyilvánvalóan gyalázkodóak, becsmérlők, azok magyar nemzet egészére vonatkoznak, alkalmazásuk pedig önkényes, semmiféle logikai szabálynak nem felel meg, amit a felperesek a magyar nemzet tagjaiként nem köteles tűrni.

A jogerős ítélet szerint mégsem sérti a magyar nemzeti közösség méltóságát az, ha „büdös magyar migráns”, illetve „magyar bandita” jelzővel illetik a honfoglaló magyarokat.

Az ítélőtábla egy liberális német joggyakorlatra, az átsugárzási elvre hivatkozva azt mondta ki az indokolásában, hogy a sértő jelzők nem érintik a magyar nemzeti közösséget. Ezzel az Ítélőtábla önkényesen átlépett az Alaptörvény IX. cikk (5) bekezdése és a Ptk. 2:54. § (5) bekezdése által minden nemzet, így a magyar nemzet méltóságát védő, vélemény-nyilvánítás szabadságát jogszerűen korlátozó rendelkezéseken és idegen állam egyébként is aggályos joggyakorlatával próbálta legalizálni a magyarellenes gyűlöletkeltést – hangsúlyozza Gaudi-Nagy Tamás.

A Kisbán Tamás bíró által vezetett tanács szerint ugyanis a „büdös magyar migráns” és a „magyar bandita” kifejezések „nem sugároznak át a közösségre, nem az egész közösség ellen irányulnak, „csupán” a publicisztika eszközeivel támasztják alá a mondanivalót.

Önmagáért beszél, hogy ezt az „átsugárzási” teóriát a liberális jogi szakirodalom használja, és a német joggyakorlatból emelték át, de önkényesen és alaptalanul, mivel a hazai jogszabályok ezt nem ismerik. A teória szerint ugyanis: az alanyi jog sérelme csak akkor következhet be, ha az adott közösséghez tartozás olyan szorosan kötődik az egyén önazonosságához és integritásához, hogy a közösséget ért sérelem „átsugárzik” a közösség tagjaira is. Ahhoz, hogy ez bekövetkezzen, a sértő magatartásnak mindenképpen a személyiség lényegi vonására kell irányulnia és az érintett közösségnek kellően körülhatárolható közösségnek kell lennie. A sérelmezett cikknél az Ítélőtábla szerint ez az átsugárzás nem következett be.

Gaudi-Nagy szerint ez a következtetés azért is téves, mert az alperes jogi képviselője, dr. Nehéz-Posony Márton ügyvéd is elismerte a cikkíró általa használt kifejezések sértő jellegét és azt, hogy a magyarságra vonatkoznak, de azok szerinte a vélemény-nyilvánítási szabadság körébe tartoznak és e körben az Európai Emberi Jogi Egyezményre és az Emberi Jogok Európai Bíróság gyakorlatára hivatkozott.

A felperesi képviselet ugyanakkor rámutatott: már az Európai Emberi Jogi Bíróság gyakorlata sem oltalmazza azokat a közléseket, amelyek célja önmagában a másik bántása, megalázása vagy a közügyekkel össze nem függő, öncélú támadása, megsértése (pl. Skalka kontra Lengyelország).

“Kérdés: ugyanilyen ítélet született volna, ha a magyar helyett más nemzetet sértegetett volna példának okáért egy patrióta szerző? Értelemszerűen könnyen belátható az alperes védekezésének kettős mércés jellege és alaptalansága annak fényében, hogy ha bármely más nép tekintetében a sérelmezettel egyező vagy azokhoz hasonló kitétel kerülne alkalmazásra. Például, ha a “büdös zsidó migráns” vagy “zsidó banditák” sértő fordulatot alkalmazná egy cikkíró a zsidóságnak a XIX. századi Magyar Királyság területére történő áramlásával kapcsolatos és a magyar-zsidó együttélés történetét érintő írásban. A HVG és Tóta W. nyilvánvalóan felháborodva és elborzadva lépne fel az említett vállalhatatlan szófordulatok zsidóság tekintetében történő alkalmazása ellen, míg a magyar nemzet méltóságának megsértését nem tekinti jogellenesnek, sőt ennek szellemében fejtik ki tevékenységüket”

– fogalmazott Gaudi-Nagy Tamás.

A felperesek és a Nemzeti Jogvédő Szolgálat nem adják fel: a Kúriához fordulnak felülvizsgálati kérelemmel, céljuk, hogy a magyar nemzetre is alkalmazzák a kollektív személyiségi védelmet.

Hunhír.info