Történelmi emlékhellyé avatták az egyházi iskolák államosítása elleni 1948-as tiltakozás helyszínét, a polgármesteri hivatal épületét kedden a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Pócspetriben.
Az emlékhelyet jelölő sztélé leleplezési ünnepségen Semjén Zsolt nemzetpolitikáért, egyházügyekért és nemzetiségekért felelős miniszterelnök-helyettes a hetvenegy évvel ezelőtt a felekezeti iskoláiért harcoló, majd a kommunista megtorlást elszenvedő falu lakosai történetét felidézve azt mondta, a község nagyon rászolgált erre a kitüntető címre, nemcsak a cselekvéssel, hanem a mártíromságával is.
Pócspetri népe belerokkant az igazságtalanságba, majd a megaláztatásba, a megfélemlítésekbe és az évtizedekig tartó kiközösítésbe, ez az elismerés azonban az áldozatoknak és rokonaiknak “egy igazságtétel, egy kései, utólagos köszönet” – fogalmazott Semjén Zsolt.
A kereszténydemokrata politikus arról beszélt, a magyar kormány jól döntött, hogy a Nemzeti Örökség Intézetének és a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság felterjesztése alapján történelmi emlékhellyé nyilvánította az egykori Irinyi-kúriát. Ezzel örömet és büszkeséget szerzett a helyieknek és az innen elvándoroltaknak, de ez a gesztus a katolikusoknak is különösen fontos, mert az 1948-as események az egész magyar katolikus egyházat súlyosan érintették – hangoztatta.
A sztélét Semjén Zsolt, Radnainé Fogarasi Katalin, a Nemzeti Örökség Intézetének főigazgatója, Seszták Oszkár (Fidesz-KDNP) megyei közgyűlési elnök, Simon Miklós fideszes országgyűlési képviselő és Tamás György, Pócspetri független polgármestere leplezte le.
A Máriapócshoz közeli Pócspetri lakosai 1948. június 3-án este a plébános felhívására az esti litánia után a helyi iskola védelmében a községháza elé vonultak, ahol a képviselő-testület az egyházi iskola megszüntetéséről tárgyalt. Néhányan megkíséreltek bejutni az ülésre, amit két rendőr próbált megakadályozni. A dulakodásban egy riasztólövés is eldördült, majd Takács Gábor őrvezető csőre töltött puskája a lépcsőhöz ütődve elsült, és a golyó halálra sebezte a rendőrt.
A községet megszállta az ÁVO, kijárási tilalmat rendeltek el, a kihallgatásokon szinte minden helybélit bántalmaztak, hárman közülük később belehaltak a verésbe. Királyfalvi Miklóst, a község segédjegyzőjét pár nappal később kivégezték, Asztalos János plébánost halálra ítélték, de az ítéletet másodfokon életfogytiglani börtönre enyhítették. A hatalom még tizennyolc embert ítélt különböző vádakkal szabadságvesztésre, de lényegében az egész falut meghurcolták. A történtek miatt Pócspetrin a rendszerváltásig rajta maradt a “rendőrgyilkos” bélyeg.
A pócspetri eseményekről Ember Judit rendező 1983-ban dokumentumfilmet készített, amelyet akkor betiltottak, az alkotást először 1989-ben láthatta a közönség. A rendszerváltás idején, 1990. január 17-én a Fővárosi Bíróság hatályon kívül helyezte az ítéletet, Asztalos Jánost és Királyfalvi Miklóst a vád alól felmentette, és hatályon kívül helyezte négy másik vádlott ítéletét is. 1993. december 20-án a Fővárosi Bíróság perújítási tárgyalás alapján bűncselekmény hiányában újabb két vádlottat mentett fel.
Királyfalvi Miklós újratemetési szertartását 2017 júliusában tartották meg a község temetőjében; a segédjegyző hamvait korábbi nyughelyéről, Rákoskeresztúrról kihantolták, és Pócspetriben helyezték örök nyugalomra.
MTI
