Donáth László édesapja Donáth Ferenc „zsidó származású polgárcsalában született”, aki a „Márciusi Front születésénél 1938-ban még a kommunista ideológia és politika feltétlen híve volt, 1985-ben viszont a monori találkozó megszervezésénél serénykedő idős politikus már olyan baloldali gondolkodású, plebejus demokrata, aki az államszocializmus elméletével és gyakorlatával egyaránt élesen szemben állt.”
Ezért aztán kissé meglepő, hogy fia, az az 1955-ben született Donáth László 1994 és 2010 között a kommunista MSZMP utódpártjaként működő MSZP országgyűlési képviselője volt.
Az is elgondolkodtató, hogy ilyen családi háttérrel hogyan lesz valaki evangélikus lelkész, és ez hogyan egyeztethető össze a kommunista utódstruktúrák kiszolgálásával. Donáth László identitászavarára utal az a féktelen gyűlölet, ahogy politikai ellenfeleiről korábban nyilatkozott.
„Nem vonom kétségbe, hogy megtérhetnek, nem zárom ki őket az üdvösségből, nem török pálcát fölöttük pálcát Isten nevében, mint valami inkvizítor, de a cselekedeteik alapján, az elmúlt két év és az elmúlt tíz év alapján azt kell mondanom, hogy ezek az emberek sem Istent, sem embert nem ismernek.” (Mozgó Világ, 2000. szeptember)
„Ennek a kormánynak alig-alig leplezett, nyilvánvaló szándéka – amit Machiavellitől Shakespeare-en át a számomra oly kedves Pasoliniig minden jelentős művész elmondott már a hatalomról, elsősorban persze Jeremiás és Jézus –, hogy Isten helyére akar állni.” (Gyémánt Mariann interjúja, 168 Óra, 2000. december 21.)
E mondatok ismeretében talán nem is annyira meglepő, hogy egy folyosón hagyott kiskocsi miatt a szocialista lelkész – szóváltás után -, állítólag fojtogatni kezdte egyik beosztottját. Amennyiben a szexuális zaklatások vádja igaznak bizonyul, az végleg lezárja ezt az eddig sem dicső életutat.
Érdekes, hogy Donáth László lánya, Donáth Anna ugyancsak egy utódpártban politizál: ő jelenleg az SZDSZ szellemiségét újrafogalmazó Momentumot képviseli az Európai Unió Parlamentjében.
