Újabb ügyben korlátozná a tagállamok önállóságát az Európai Unió bírósága – így értékelte több szakértő az egyik múlt heti luxemburgi ítéletet. Egy magyarországi üggyel kapcsolatban – nagyon leegyszerűsítve – azt mondták ki, hogy hiába dönt a bevándorlási hivatal úgy, hogy valakinek – jelen esetben egy köztörvénnyel gyanúsított üzletembernek – nem jár menedékjog, ezt a bíróság felülbírálhatja.

A bevándorlókat segítő szervezetek szerint, ez egy győzelem számukra – közölte az M1 Híradó.

Nagy jelentőségű, precedensértékű ítélet született – így reklámozta honlapján a Magyar Helsinki Bizottság azt, hogy az Európai Unió Bírósága határozatban kifogásolta a magyar menekültügyi joggyakorlatot.

Hétfőn a Magyar Nemzet írta meg, hogy luxemburgi testület legutóbb annak a lap szerint kétes körülmények között meggazdagodott, köztörvényes bűncselekményekkel gyanúsított orosz üzletembernek a javára hozott döntést, akitől a magyar hatóságok többször is megtagadták a menedékjogot.

Alekszej Torubarov azt sérelmezte, hogy a magyar szabályozás szerint a menedékjogról kizárólag a menekültügyi hatóság dönthet, a bíróságok pedig a hivatalt új eljárásra kötelezve megszüntethetik, de nem írhatják felül a határozatot. Az Oroszországból több büntetőeljárás elől Magyarországra szökött üzletember a Soros György által támogatott Helsinki Bizottsághoz fordult, amely az Európai Unió Bíróságáig vitte az ügyet.

Miután a luxemburgi testület arra szólította fel Magyarországot: tegye lehetővé, hogy a bírák felülírhassák a Menekültügyi Hivatal döntéseit, a Helsinki Bizottság a saját sikerként értékelte a határozatot. Az Igazságügyi Minisztérium viszont írásbeli észrevételt terjesztett be az Európai Unió Bíróságához, amelyben felhívják a testület figyelmét arra, hogy a hazai szabályok megfelelnek az Európai Unió Alapjogi Chartájának.

Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász szerint az Európai Unió Bíróságának határozatával a Soros György által támogatott álcivil szervezetek az uniós intézményekkel összejátszva ismét kísérletet tehetnek a nemzeti függetlenség csorbítására. Annak meghatározása ugyanis, hogy a tagállami bíróságok milyen jogkörökkel rendelkeznek, kizárólag nemzeti hatáskörbe tartozik.

Az Európai Unió Bírósága kizárólag az uniós joggal vetheti össze az egyes tagállami jogalkotói döntéseket, arra nincs lehetőség, hogy megváltoztasson tagállami rendszereket, akár igazságszolgáltatásról van szó, akár közigazgatásról. Ilyen értelemben megmosolyogtató, hogy a közigazgatási bíráskodást vagy félreértve, vagy tudatosan félremagyarázva próbálják a magyar ítélkezési gyakorlatot az álcivil jogvédők befolyásolni.

Ezt az elmúlt években is megtették különböző kiadványokkal és a jövőben is meg fogják tenni – közölte Ifj. Lomnici Zoltán.

Hunhír.info