A turisták egyik legkedveltebb úticélja Barcelona, ahol a hatóságok több terrorfenyegetést is kaptak az elmúlt hónapban. A Sagrada Familiát is célpontként tartják számon. Nem először kap fenyegetést Spanyolország és a Sagrada Família is szerepelt már a terroristák kiszemelt célpontjai között. Az Európai Unió vezetése pedig nem küldte el azokat az üzeneteket, hogy Európa hajlandó és képes is megvédeni önmagát.

Földi László, biztonságpolitikai szakértő a Hír TV Heti terror című műsorában ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: minden fenyegetést komolyan kell venni, mert legutóbb, 2017-ben meg is történt a terrorcselekmény.

Földi László hozzátette: Európában a helyzet azóta nem javult. A spanyol kormány pedig ragaszkodik ahhoz, hogy akár illegális bevándorlókat is befogad. A muszlim jelenlét az Ibériai-félszigeten évszázadokra vetül vissza, ezért a spanyolok számára nem meglepő az észak-afrikaiak betelepedése.

Viszont, hogy ilyen szintű folyamatos fenyegetés és fenyegetettség van Spanyolországban, az elmúlt évtized problematikája – fogalmazott.

Egy millió muszlim él Spanyolországban, viszont a lakosság több, mint 70 százaléka katolikus. Déri Stefi azon kérdésére, lehet-e köze a fenyegetéseknek a kereszténységhez Horváth József, biztonságpolitikai szakértő úgy válaszolt: mindenképpen, hiszen látjuk azt, hogy Sagrada Familia célpontként jelenik meg az Iszlám Állam propagandaanyagaiban.

Azt is érdemes figyelembe venni, hogy önmagában már a fenyegetés is komoly károkat fog okozni Spanyolországnak. Ezek a demonstratív intézkedések el fogják riasztani a turisták egy részét. Ezt a nem túl erős spanyol gazdaság meg fogja érezni – emelte ki. Hozzátette: ez egy öngerjesztő folyamat, mely a terroristák és az iszlám radikálisok malmára hajtja a vizet. Ha több muszlim elveszíti a munkahelyét, akkor ők dühösebbek és befolyásolhatóbbak lesznek. Ez a fenyegetések egyik célja.

Bár az Iszlám Állam kalifátusa megsemmisült, a terrorszervezet továbbra is létezik, csak átalakult. Michael Maloof, a Pentagon korábbi biztonságpolitikai szakértője azt nyilatkozta, hogy a mostani helyzet sokkal rosszabb egy fizikailag létező kalifátusnál. Földi László ezzel kapcsolatban kifejtette: nem volt szabad lelkesedni a kalifátus megszűnése miatt, mert az legalább magába gyűjtötte azokat az extrém erőket, akik hajlamosak voltak dzsihádra.

Mivel megszűnt, ezek az erők a saját országaikban gerjesztik egymást és erőszakkal hoznak létre kicsi kalifátusokat kimondatlanul – fogalmazott.

Arra a kérdésre, mennyire kell tartani attól, hogy dzsihadisták jönnek be Európába Horváth József elmondta: a politika hajlamos ezt elbagatellizálni. Az iszlám radikálisok továbbra is egy kívánatos zsákmányként tekintenek Nyugat-Európára.

Az Európai Unió vezetése pedig nem küldte el azokat az üzeneteket, hogy Európa hajlandó és képes is megvédeni önmagát – tette hozzá.

Hír TV

Hunhír.info