A folyamatok közepén vagyunk, még azt sem lehet tudni, hogy a legnagyobb európai politikai képződmény, az Európai Néppárt, amely most is a legtöbb képviselői helyet szerezte, együtt marad-e – vélekedett Törcsi Péter, az Alapjogokért Központ kutatási igazgatója a Kossuth Rádió Európai idő című műsorában.

Törcsi szerint a konzervatív pártok hiába értenek sok kérdésben egyet, például a nemzeti szuverenitás erősítésében és az illegális bevándorlás megállításában, sok a vitás kérdés is a pártok között. A választóvonal, hogy ezek a jobboldali pártok rendelkeznek-e kormányzati felhatalmazással, vagy sem.

Salvini hiába szeretne ugyanis létrehozni egy erős csoportosulást, amelyben az ő pártja rendelkezik a legtöbb mandátummal, vannak köztük olyanok, akik még nem rendelkeznek kormányzati felhatalmazással, azaz „karanténban” vannak – jegyezte meg.

Elképzelhető, hogy a konzervatívok az a politikai tömörülés, amely felé érdemes nyitni. A velejét a lengyelek, a csehek és a britek adják. Ha Salvini a mandátumaival a konzervatívokhoz csatlakozna, akkor komoly tényezővé válna köztük, és a néppártnak is érdemes lenne megfontolni az együttműködést velük, hiszen úgy közeledhetne feléjük, hogy közben megmarad a hagyományosan jó kapcsolata a szocialistákkal is – fogalmazott.

Hozzátette: így az európai uniós döntéshozatalba és a kormányzásba bekerülhetne egy markánsan bevándorlásellenes, szuverenista blokk is.

Már a tavalyi év második felében is, de az idei első negyedévben is az előzetesen vártál lassabban növekedett az Európai Unió gazdasága – fogalmazott Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató vezető elemzője, üzletág igazgatója a Kossuth Rádió Európai Idő című műsorában.

Németországban – például Csehországgal és Magyarországgal ellentétben – alacsony volt a beruházások mértéke, és azt is felhánytorgatják, hogy többet költhetnének oktatásra, digitalizációra vagy a közlekedési infrastruktúra fejlesztésére, valamint túlságosan magas a foglalkoztatást terhelő adó is – mondta.

A Magyarország számára megfogalmazott ajánlásokról azt mondta: a költségvetési politika kapcsán az Európai Bizottság régóta szigorítást szorgalmaz, a kormány viszont 2012 óta folyamatosan tartja a 3 százalékos hiánycélt. A romáknál és a fogyatékkal élőknél szükséges a munkaerőpiaci mutatók további fokozása, a többi terület érintése, amellyel az ajánlás foglalkozik, nem meglepetés.

Hunhír.info