Bár az ellenzék az európai parlamenti választások eredményei alapján előszeretettel emlegeti növekvő esélyeit, a számokból kiderül, hogy csak belső átrendeződés zajlik a balliberális oldalon, áttörés semmiképp. Ebből a szempontból érdemes összehasonlítani a mostani és a tavalyi országgyűlési választások eredményeit. Az EP-választáson a MSZP–Párbeszéd tandem 229 551 szavazatot kapott országosan, míg a DK 557 081-et, így hárman együtt összesen 786 632-őt.

Ezzel a 43 százalékos részvétel mellett a szavazatok 22,6 százalékát gyűjtötték be.

A 2018-ban jóval magasabb, csaknem hetvenszázalékos részvétel mellett megtartott országgyűlési választáson az MSZP–P–DK trió 990 862 szavazatot kapott, ám ez arányaiban kevesebbet, a szavazatok 17,88 százalékát jelentette csak. A Fidesz–KDNP az EP-választáson a szavazatok 52,5, míg a tavalyi voksoláson listán 49,2 százalékot szerzett.

Persze az ellenzék előszeretettel adja hozzá most már saját voksaihoz a Momentum és a Jobbik szavazatait, ez a mostani választáson plusz tizenöt, míg a tavalyin plusz huszonkét százalékot jelentett volna, azaz még így sem tudták volna megverni a Fidesz–KDNP-t, tavaly tizenkét, idén viszont tizenöt százalékkal maradtak el a kormánypártok eredményétől.

Fontos külön kitérni a fővárosra is, hiszen az ellenzék leginkább Budapesten remél „csapásmérést” az ellenfélre. Az MSZ–P–DK 28 százaléka áll szemben a Fidesz 41 százalékos eredményével. Tavaly az MSZP–P–DK trió 26 százalékot hozott a 38 százalékos Fidesszel szemben.

Bár a fővárosban a Momentum tizenhét százaléka megdobná a támogatottságot, amihez még a mindössze három százalékot teljesítő Jobbikot is hozzá lehetne adni. Az önkormányzati választáson ugyanakkor nincs pártlista, így a szavazatmegoszlás is bonyolultabb kérdés, a főpolgármesterek, polgármesterek és egyéni képviselők választásánál is helyi érdekek, személyi szimpátiák dönthetnek. Mindez pedig tovább gyengíti az ellenzéki érvelést.

mho

Hunhír.info