Nincs új a nap alatt, 2009-hez, 2014-hez és 2018-hoz hasonlóan ismét beindult a már jól ismert ellenzéki casting, amely viccesebbnél viccesebb fordulatokat vesz – mondta lapunknak a múlt hetet értékelve Deák Dániel politológus. A XXI. Század Intézet vezető elemzője szerint már az EP-választás éjszakáján számítani lehetett arra, hogy a Demokratikus Koalíció és a Momentum arra fogja pártjuk jó szereplését felhasználni, hogy teljesen átvegyék az ellenzék vezető szerepét, ők diktálják a feltételeket. Gyurcsány Ferencnek az a célja, hogy a 2022-es országgyűlési választáson az MSZP neve már ne szerepeljen a szavazócédulákon és a DK-Momentum legyen az új MSZP–SZDSZ.
Kálmán Olga jelölésével Karácsony Gergelyt akarják ellehetetleníteni, aki kétségbeesetten próbál a víz felett maradni, miután a mögötte álló MSZP–Párbeszéd történelmi mélységekbe zuhant – folytatta az elemző. Rámutatott: Gyurcsányék a főpolgármester-jelölés kapcsán több ígéretüket is megszegték. Mindez jól mutatja, hogy a korábbi megállapodásoknak semmi értelme, azokat figyelmen kívül fogják hagyni a pártok.
Puzsér Róbert már kilépett az előválasztásból, nem kizárt, hogy mások is követik – vélekedett Deák Dániel. Hozzátette: a kerületi megállapodásokat ugyan most még tartják a pártok, de biztosra vehető, hogy előbb-utóbb azokat is újra akarják majd tárgyalni, a DK és Momentum nem fogja engedni, hogy a parlamenti küszöb környékén álló szocialisták sok polgármester-jelöltet állítsanak.
Mindeközben Hadházy Ákos saját listát készít az ellenzéki szimpatizánsok nevével, amelyet az Európai Ügyészség létrehozása melletti aláírásgyűjtéssel leplez. Az egykori LMP-s politikus hiába tűzte ki az egymilliós célt, ezt a számot egy év alatt sem sikerült megközelítenie, ráadásul senki sem ellenőrizte, hogy ugyanaz a személy nem írta-e alá többször az íveket – közölte az elemző.
Kitért arra is, hogy a kommunista Apró-klán sarja, Gyurcsányné Dobrev Klára lehet az Európai Parlament alelnöke, ez semminél sem mutatja jobban, hogy a bevándorláspárti, a nemzetállamokat ellehetetleníteni akaró politikai erők tovább nyomulnak Európában. A csúcsjelölti rendszer bukása azonban biztató Magyarország számára, ugyanis ez azt jelenti, hogy az EU visszatér a szerződésekhez és nem engedi, hogy az Európai Parlament ismét lépést tegyen az európai egyesült államok irányába, hiszen ismét a nemzetállamok vezetői fognak dönteni arról, ki legyen az Európai Bizottság elnöke – magyarázta Deák.
Szerinte jól jelzi Magyarország pozíciójának erősödését, hogy a kiszivárgott információk szerint Emmanuel Macron francia elnök a visegrádi négyekkel, így Magyarországgal együttműködve szeretné megakadályozni, hogy Manfred Weber legyen az Európai Bizottság következő elnöke. A francia elnök beleegyezne abba, hogy néppárti, de francia politikus kapja az elnöki posztot: Michel Barnier, az Európai Unió Brexit-ügyi főtárgyalója. Ha ez a törekvés sikeres lesz, az Magyarország számára komoly győzelmet jelentene, hiszen 2014-ben Orbán Viktor azért nem szavazott Jean-Claude Junckerre, mert ragaszkodott Barnierhez.
Így most a magyar miniszterelnök öt évvel ezelőtti jelöltje győzedelmeskedhet a bajor Weberrel szemben.
mho
Hunhír.info
