Június 1-jén lezajlott Csíksomlyón az első pápai látogatás. Ferenc pápát sokan várták a magyar nemzet egyik legszentebb kegyhelyére, de sokan is ódzkodtak tőle. Volt magyar és székely Himnusz, de a pápa szót nem ejtett Márton Áron püspökről, az erdélyi katolicizmus legnagyobb alakjáról – nehezményezi a Magyarok Világszövetsége (MVSZ).

Ferenc pápa latin nyelvű homíliájában szólt a magyarok és a románok megbékéléséről. De Csíksomlyón, a székelyek szent hegyén mondott beszédében nem vette szájára Márton Áron püspök nevét. Pedig mindenáron boldoggá kellett volna avatnia, ha már másnap Balázsfalván, a román görög-katolicizmus központjában nem kevesebb mint hét román főpapot avatott boldoggá – vélekedik az MVSZ.

Mintegy százezer hívő hallgatta a pápát a Kis- és a Nagysomlyó közötti Nyeregben. Az MVSZ szerint “beszéde magán hordozta a globalizmus minden jegyét. Valóságos hermeneutikai nyomásgyakorlás volt. Mindezt talán legkirívóbban azon érhettük tetten, ahogyan a nép fogalmát – amely eredendően etnikai fogalom – globális, multikulturális, ezernyelvű eleggyé formálta”.

„Aki zarándokol, az tudja, hogy népként jövünk otthonunkba. Tudja, hogy az a tudat tölt el bennünket, hogy nép vagyunk. Nép, melynek gazdagságához tartozik ezernyi arca, ezernyi kultúra, nyelv és hagyomány” – mondta a Hármashalom-oltárnál Ferenc pápa.

Vizsgáljuk meg a pápa által használt nép-fogalmat a magyar nemzet-meghatározásban szereplő nép-fogalom tükrében, és felismerjük benne a Novus ordo seculorum, avagy a népek és nemzetek felszámolásával, egybegyúrásával járó új világrend megteremtésére való igyekezetet – vélekedik az MVSZ.

Hunhír.info