Zátonyra futottak a választásokon győztes Likud és Benjamin Netanjahu eddigi kormányfő koalíciós tárgyalásai, miután Avigdor Liberman, a szélsőjobbos Jiszraél Beitieinu párt alapítója, egykori Likud-tag, és hosszú időn keresztül izraeli védelmi miniszter nem volt hajlandó a Likuddal a koalíciós kormányzásról megállapodni. Liberman korábbi eltávolításához kapcsolódó sérelmek miatt kijelentette, semmi szín alatt nem lép többé koalícióra a Likuddal

Ezzel Benjamin Netanjahu áprilisi választási győzelme ellenére is kimerített minden lehetőséget arra, hogy kormányzó többséget hozzon létre a jeruzsálemi Knesszetben, így új választást lesz kénytelen kiírni. Izraeli sajtóforrások alapján erre már meg is kezdte a felkészülést a miniszterelnök.

Liberman korábbi eltávolításához kapcsolódó sérelmek miatt kijelentette, semmi szín alatt nem lép többé koalícióra a Likuddal. Míg karácsonykor az előző választást azért kellett kiírnia Netanjahunak, mert a vele kormányzó ultraortodox pártok megtagadták a katonai sorozási törvényben a miniszterelnökkel való együttműködést, és a koalícióból kiléptek, velük mostanra megállapodott Netanjahu.

Most viszont Liberman miatt mégis ugyanott tart az izraeli politika, mint 2018 decemberében.

„Nem gondolom hogy még egyszer át kellene vonszolni az országot még egy választáson, de úgy tűnik, van egy ember az országban, aki mégis ezt akarja” -mondta a miniszterelnök a helyzetet jellemezve egy vasárnapi kormányülésen.

Liberman ex-védelmi miniszterként ragaszkodna az általános sorozás bevezetéséhez amelyet az ultraortodox (harédi) pártok képviselői és szavazóik is élesen elutasítanak, tömegtüntetéseket is tartottak a tervezett, és szerintük a zsidó vallás által tiltott, rájuk is kiterjedő általános sorkötelezettség ellen, miközben sok szekuláris, liberális, és nacionalista párt kötelezővé tenné nekik mindezt – építve nem kis részben a harédikkel szembeni, izraeli társadalmi ellenérzésekre.

Az ellenzék fő erői korábban közölték, Netanjahu mostani bejelentését egyszerű zsarolási alapnak tartják, amelytől a miniszterelnök azt reméli, engedelmességre bírhatja Libermant. Ennek ellenére a Knesszet ma este meg is szavazta Netanjahu indítványát a feloszlatásról. Igaz, ez még csak az első szavazás volt, és a miniszterelnöknek hivatalosan szerda éjfélig van ideje kormányt alakítani.

Bejelentették továbbá, hogy ha nincs is meg a jobboldali koalíció, abban az esetben az izraeli elnöknek a baloldal és a liberális formációknak (Kahol Lavan, Merec, stb.) kellene a kormányalakítási megbízást átadnia, a választás pedig csak akkor lehet reális eshetőség, ha ez sem sikerülne.

Egyetlen ellenzéki erő, az arab baloldal az, amely egyértelműen támogatná a Knesszet azonnali feloszlatását. Ahmad Tibi már jelezte, állna elébe az újabb megmérettetésnek, és a jelenlegi Knesszetet amúgy is „illegitimnek tartja” egyes, a választási kampányban arab képviselőjelölteket érintő indulási tiltások miatt.

Benjamin Netanjahu idén áprilisban ugyanannyi mandátumot (35) szerzett, mint fő ellenfele, Beni Gantz, és úgy tűnt, problémamentesen összeszedheti a kormányzáshoz szükséges 65 mandátumos koalíciót, ez azonban nem így lett. Most azonban azt is bejelentette, Móse Kálon egykori pénzügyminiszter Kulanu pártja egy új választás esetén a Likud mellett sorakozna fel, így valószínű, hogy kényelmesebb lenne a többsége.

(Háárec, MTI)

Hunhír.info