…A Momentum kakukktojásként indult és valóban kakukk is kelt ki a baloldali fészekben, amely kezdi kitúrni a többi pártocskát. De ha élesebb szemmel nézzük, illetve az európai hátszelet vizsgáljuk (pl. Macron pártjának támogatása), akkor bizony felsejlik a liberalizmus minden szélsőséges gondolata. Ne legyen kétségünk: ők az SZDSZ nyomába léptek…

A kormány politikáját történelmi győzelemmel jutalmazta a szavazópolgár, de közben létrejött annak lehetősége, hogy egy új, szélsőséges, liberális hálózat épüljön az ellenzék romjain. Vitathatatlan, hogy a kormánypártok munkája beérett, a legtöbben elégedettek a döntésekkel; de az is tagadhatatlan, hogy a szemkilövető, miniszterelnökként összevissza hazudozó, a határon túli magyarokat gyűlölő Gyurcsány Ferenc és most már a füstös romkocsmák szubkultúrájában született, az olimpiát megfúró, illetve más nemzeti érdekeket eláruló Momentum is lépked a kétséges csúcsok felé.

Tény, hogy a Fidesz–KDNP százalékos számításban nagyot nyert – a gazdasági mutatókat és a társadalompolitikai elismeréseket nézve – a vitathatatlanul sikeresen cselekvő és nem sodródó kormányzásnak köszönhetően, amit következetesen képvisel évek óta. Ez a kormány és a kormánypártok sikere, és valahol – ha csak a gazdasági és társadalmi fejlődést nézzük – Magyarország diadala is. De az is tény, hogy Gyurcsány Ferenc pártja és a Momentum „elismerése” is történelminek mondható. Ha az eredményt nézzük, akkor a Fidesz-KDNP Európában igen ritkán előforduló abszolút többsége mellett ott látjuk az új ellenzéket, amelyből a két kiemelkedő párt esetében, ha összeadjuk a számokat, huszonhat százalékot kapunk. Megdöbbentő!

A DK sikere nem meglepő. Az ellenzék háborújának romjai alól várható volt, hogy Gyurcsány mászik ki először. Csúcsra is jutott, még akkor is, ha ehhez kellett egy „ravasz csel”, azaz Dobrev Klára előretolása. A bukott miniszterelnök elutasítottsága ugyanis oly magas, oly erős és áttörhetetlen üvegplafon van fölötte, hogy arcával, azaz hitelességével országraszóló eredményt elérni nem lehet. Még… És bármit is mond a párt szóvivője, a fenét szavaztak az európai egyesült államokra, akik a DK-ra adták le a voksukat. Inkább nyerte meg az Orbán-fóbia versenyt a Gyurcsány-párt, amely már régen nem baloldali – legalábbis a klasszikus értelemben nem. Elemezve programjukat – bárhová is üljenek majd az uniós parlamentben – sokkal több liberális ideát találunk benne, mint egalitárius gondolatot.

Ugyanez a helyzet a Momentum esetében is. Habár az áttörésük inkább köszönhető annak, hogy jókor voltak jó helyen, hisz a többi ellenzéki párt tényleg szakadékba zuhant. Az LMP valószínűleg meg fog szűnni, a Jobbik még vergődik egy-két évet, a szocik pedig végképp kimentek a divatból. Az előbbi végig bohóckodta az elmúlt évet; a Jobbik annyiszor váltott köpönyeget, hogy teljesen elvesztette hitelét; a szocia­lista pártnak pedig tényleg fogalma sincs arról, hogy kivel és mit akar. No, nem mintha a Momentumnak komolyan vehető elképzelései lennének, de a radikális akcióknak köszönhetően szépen összeszedték a lázadó, sokszor anarchista, mindent lefitymáló fiatalok szavaza­tait. Beszippantották a romkocsmák szubkultúráját.

Ami az ellenzéket illeti, várható volt, hogy az a Gyurcsány Ferenc fog ismét az élre kerülni, aki valami oknál fogva soha nem adja fel, és következetesen mondja a magáét, és a leghangosabban gyűlöli a miniszterelnököt. Nem változtat azon, hogy szerintük nem kell a határzár, hogy szerintük nincs migrációs válság, hogy szerintük nincs igazi demokrácia, hogy szerintük európai egyesült államok kell – és így tovább. Miközben a szocialisták, az LMP és a Jobbik folyamatosan változtatja mondandóját, illetve csak az Orbán-fóbia marad náluk állandó.

Mindezek után csodálkoznék, ha Gyurcsány Ferenc első lépése nem az lenne, hogy minden együttműködést, amely az önkormányzati választásokra már megszületett, újratárgyalna. Ahol pedig még nincs, ott erőből „átnyomná” az akaratát. (Akkor is, ha tegnap azt hangsúlyozta, hogy nem akarja felbontani az önkormányzati választásra kötött ellenzéki megegyezéseket, hiszen ezt az újratárgyalás nem zárja ki.) Most megint ő lesz a legény a gáton, ő lesz az ellenzék vezetője, ő lesz, aki megmondja a tutit. A többiek pedig – a mostani eredmények tükrében – nem lesznek képesek birokra kelni vele.

A Momentum kakukktojásként indult és valóban kakukk is kelt ki a baloldali fészekben, amely kezdi kitúrni a többi pártocskát. De ha élesebb szemmel nézzük, illetve az európai hátszelet vizsgáljuk (pl. Macron pártjának támogatása), akkor bizony felsejlik a liberalizmus minden szélsőséges gondolata. Ne legyen kétségünk: ők az SZDSZ nyomába léptek.

A kormánypárti szavazó, a kormány cselekvésével elégedett állampolgár pedig csupán abban bízhat, hogy Gyurcsány bűneit sohasem fogjuk elfelejteni. A gazdasági válságot, a családellenes döntéseket, az őszödi hazugságokat, a szemkilövetést és a határon túli magyarok elleni uszítást. No meg abban, hogy ha tényleg megszületik az új SZDSZ a Momentumból és a Demokratikus Koalícióból épülő hálózat alapjain, akkor ismét bebizonyosodik az, hogy egy meg egy az nem mindig kettő a politikában.

Nagy Ervin – mho

Hunhír.info