Az európai parlamenti választásokon a Zöldek frakciója 2014-hez képest hússzal több, összesen hetven mandátumot kapott. De kik ők valójában? És mennyire kell komolyan venni a számukra legfontosabb politikai témát, a klímaváltozás elleni védekezést? A Zöldek az Európát egyre inkább meghatározó globalista-kozmopolita versus nemzeti szuverenista törésvonal mentén az előző tábor szerves és integráns tagjai.
Hiszen vegyük észre, a nekik fontos témát, a bevándorlást és a nemzeti szuverenitást is éppen a klímaváltozás témájával próbálták és próbálják felülírni, különösen Németországban, a Benelux- és a skandináv államokban. Most még nem sikerült, de ez a törekvésük erősödni fog, ez könnyen megjósolható.
Éppen ezért: szükség van arra, hogy a nemzeti tábor kidolgozza a maga klíma- és környezetvédelmi politikáját. Sok minden kérdéskör mesterséges, amit a globalisták felhoznak – mint a 72 szexuális irányultság, a semleges vécék ügye, az ezerféle kisebbségek „jogai” –, de a globális felmelegedés nem ilyen, ezt nagyon sokan komolyan veszik.
Erre a kihívásra tehát válaszolni kell. Állást kell foglalni e „zöld” témában, tudományos alapokon, megfontoltan, kerülve a szélsőségeket. Nem tudom és nem is akarom eldönteni a kérdést, hogy létezik-e valóságosan globális felmelegedés vagy tudatosan felfújt léggömbről van szó, ami konkrét politikai érdekeket szolgál. Lehet egyébként a kettő egyszerre is igaz.
De a lényeg: nem engedhetjük meg, hogy a következő öt évben a zöldek arról beszéljenek, hogy a nemzeti, szuverenista erőknek nincs válaszuk „a kor legfontosabb kihívására”, tehát „nincs értelme rájuk szavazni”. Nem engedhetjük teljesen át ezt a terepet a zöldeknek. Válaszokat kell megfogalmazni, megalapozott, realista válaszokat, kerülve a mítoszokat, de kerülve a kézlegyintéssel való elintézés módszerét is.
A klímaváltozás témájában mi ne legyünk semmilyen értelemben „zöldek.
mno
Hunhír.info