Több szempontból is rendhagyó európai parlamenti (EP) választásokon vagyunk túl, melynek önmagán túlmutató jelentőségét mutatja, hogy ha alapjaiban nem is, de jelentősen átrajzolta a hazai ellenzék politikai térképét, elvetve számos lehetséges későbbi konfliktus magját – olvasható abban az elemzésben, amelyet a Századvég készített a vasárnapi EP-választások eredményei kapcsán.
A Fidesz-KDNP elsöprő győzelme a Századvég szerint egy újabb, jelentős megerősítést jelent a magyar választók részéről
A Századvég elemzői szerint kérdésként merül fel, hogy milyen tényezőkkel magyarázhatóak a magyar eredmények, és milyen következtetéseket szűrhetünk le ezekből a jövőre, különösen a közelgő önkormányzati választásokra nézve.
Az elemzők hangsúlyozzák: feltétlenül értelmezést igényel a rendkívül magas részvétel. „Az idei választások tétjét a választópolgárok világosan felmérték: két politikai tömb, a globalista, bevándorláspárti formációk és a nemzetállamokban hívő, bevándorlásellenes erők küzdelme zajlott az elmúlt időszakban, olyan közéleti kérdéseket felvetve (illegális migráció, tagállami szuverenitás, keresztény kultúra fontossága), amelyek a választók mindennapjait érintik” – szögezte le a Századvég, hozzátéve: ennek megfelelően a politikai aktivitás a megszokottnál jóval nagyobb méreteket öltött; hazai szinten még soha nem láthattunk ennél magasabb részvételt az európai parlamenti választásokon.
A Fidesz-KDNP elsöprő győzelme a Századvég szerint egy újabb, jelentős megerősítést jelent a magyar választók részéről abban a tekintetben, hogy az elmúlt évek erőfeszítései az ország és Európa védelme érdekében nem voltak hiábavalóak. „A kormánypártok újabb, megkérdőjelezhetetlen erejű felhatalmazást kaptak Orbán Viktor programjának megvalósítására, amely természetesen nem csak a hazai bevándorláspárti erőknek, hanem a globalista brüsszeli bürokratáknak is üzenetértékű. Magyarország a sorozatos brüsszeli támadások, az elmúlt években bevetett jogi és politikai bosszúhadjárat ellenére továbbra is következetesen ki fog állni a hagyományos európai értékek megőrzése mellett” – emelték ki az elemzők.
Az ellenzéki térfelet tekintve vitathatatlanul a Demokratikus Koalíció az idei választás egyik legnagyobb nyertese – hangsúlyozza a Századvég elemzése, amely azt is kiemeli: Dobrev Klára személye alkalmas volt arra, hogy a balliberális érzelmű, ám Gyurcsány Ferenc személyétől elzárkózó (többnyire volt szocialista) szavazókat a párt megszerezze, hatalmas presztízsveszteséget okozva ezzel az egykori kormányzó pártnak. Az elemzők szerint egyértelműen a Gyurcsány-párt malmára hajtotta a vizet, hogy szavazóik sokkal motiváltabbak, mint a szétmorzsolódó MSZP-Párbeszéd támogatói, valamint anyagi és emberi erőforrásaikat nem kímélve összpontosítottak valódi céljuk elérésére: a többi ellenzéki erő legyőzésére. „Ugyanakkor elhamarkodott lenne levonni azt a következtetést, hogy Gyurcsány Ferenc és elképzelései hirtelen jelentősebb népszerűségre tettek szert a magyar társadalom körében, sokkal inkább a kialakult politikai klíma kedvezett a DK-nak: az összeomló ellenzéki kártyavár romjaiból sikerült profitálniuk” – mutat rá az elemzés.
A Momentum szintén érezhető mértékben tudta növelni támogatottságát, mely jelenség mozgatórugói hasonlóak, mint a DK esetében az elemzők szerint. „A protesztszavazók nagy részét sikerült elhódítaniuk az LMP-től, illetve a szociális demagógiára épülő, erős kampányukkal még a leszakadó szocialista szavazók egy részét is megszerezték” – hangsúlyozza a Századvég, amely szerint a Momentum előretörésének legfőbb következménye az lehet, hogy az eddigi önkormányzati együttműködési paktumok megkötésekor még inkább csak „csendestárs” pozíciót betöltő párt sokkal kedvezőbb alkupozícióba kerülhet, a DK-val karöltve pedig a már megszületett megállapodások felülvizsgálatának a kezdeményezése sem zárható ki a részükről.
A vasárnapi voksolás egyik legnagyobb vesztese az MSZP-Párbeszéd. A Bangóné-botrány, a még baloldalon is megosztó Ujhelyi István és Szanyi Tibor középpontba helyezése, illetve a kampány során elkövetett kommunikációs baklövések olyan stratégiai hibáknak bizonyultak, amelyeket a választók nem bocsátottak meg a Századvég szerint. Az elemzés rámutat: a pártszövetség a teljes összeomlás szélére került, így az elkövetkező hónapokban borítékolhatók a belső harcok, az üzengetések, és ezzel együtt a további marginalizálódás. Nem zárható ki, hogy a Párbeszéddel kötött (és ismét eredménytelennek bizonyuló) szövetség jövője is kérdésessé válik, amelynek legfőbb áldozata Karácsony Gergely főpolgármester-aspiráns lehet.
A Századvég szerint a legpesszimistább forgatókönyveket is messze alulmúlta a Jobbik eredménye: a „legerősebb ellenzéki pártból” az Európai Parlamentbe bejutó leggyengébb hazai erő lett. “A jelentős bukás legfőbb oka, hogy már sem a párt vezető politikusai, sem a választópolgárok nem tudják elhelyezni a politikai koordináta-rendszerben az egykori radikális formációt, a totális üzenetnélküliséget pedig egy erőtlen, lényegében láthatatlan kampánnyal fejelték meg” – állítja a Századvég, hozzátéve: azt is látnunk kell, hogy a Jobbik egy sajátos csapdahelyzetbe kormányozta magát, hiszen a nyilvánvalóan kudarcba fulladó néppártosodás után sem jobbra, sem balra nincs menekülőútvonal számukra, politikai vákuumhelyzetbe kerültek. A radikális irányvonalhoz való visszatérés egyrészt olyan arcvesztéssel járna, amely a párt azonnali halálát jelentené, másrészt a Mi Hazánk Mozgalom megjelenése, majd megerősödése szintén akadályát jelentené e próbálkozásnak. A további balratolódás ugyancsak a politikai racionalitás körén kívül esik, hiszen ebben a dimenzióban mozog valamennyi egyéb ellenzéki erő (Toroczkai László mozgalmát leszámítva), így e politikai tér már jelenleg is telített. Amennyiben viszont az elmúlt években megszokott, politikai karakter nélküli vegetálás folytatódik tovább, az egyet jelent a párt lassú kimúlásával.
Meglepően sikeresen szerepelt a Mi Hazánk Mozgalom: a bejutási küszöbhöz közeli eredményükkel egyértelműen felhelyezték magukat a politikai térképre, sikerrel tudták megszólítani a kiábrándult jobbikos szavazók egy részét – hangsúlyozza a Századvég elemzése, amely hozzáteszi: amennyiben az elmúlt egy évben látott ütemben folytatódik az építkezés, az őszi önkormányzati választásokon akár tartós szereplőivé válhatnak a magyar közéletnek, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy betöltsék az űrt, amelyet a Jobbik balliberális fordulata okozott.
A választók lényegében megsemmisítő csapást mértek az LMP-re. A Századvég emlékeztet: a tavalyi országgyűlési választásokon még relatíve jól szereplő zöldpárt elveszítette a két húzónevét, Szél Bernadettet és Hadházy Ákost, akik helyett nem sikerült más, erős politikai karaktereket felépíteniük az idei kampányban. A párt ördögi körbe került: elfogadható európai parlamenti szereplésre lett volna szükség ahhoz, hogy az ellenzéki együttműködés keretében LMP-s jelöltek az ellenzék számára kedvező körzetekben indulhassanak ősszel az önkormányzati választásokon, a sikertelen EP-szereplés következtében pedig egyedül az őszi választáson elérendő megfelelő eredményre lenne szükségük a politikai túléléshez, melynek realizálására viszont valószínűleg lehetőséget sem kaphatnak majd a vasárnapi szereplésük tükrében. Az ökopártban hasonló folyamatok indulhatnak meg, mint a 2009-es európai parlamenti választásokat követően az SZDSZ esetében.
A Századvég elemzésének összegzése szerint elmondható, hogy a várakozásoknak megfelelően a kormánypártok helyzete nemhogy nem ingott meg, hanem növelni is tudták súlyukat, az ellenzéknek pedig egy egyre kisebb torta újraszeletelése jutott: a bizonytalanokat, illetve a Fidesz-KDNP támogatóinak egy részét sem sikerült megszólítaniuk, viszont a DK és a Momentum – a többi balliberális erő kárára – a korábbiaknál kedvezőbb pozíciókból folytathatha az ellenzékiellenzéki alkudozást őszre készülve.
mho
Hunhír.info