Jelenleg a hazai büntetés-végrehajtási intézetekben ötvenhét jogerős és három nem jogerős tényleges életfogytiglani szabadságvesztésre ítélt fogvatartott tölti büntetését – derül ki a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokság (BvOP) lapunknak megküldött adataiból. A számok alapján az elmúlt hat év alatt több mint a duplájára nőtt a legsúlyosabb büntetésre ítéltek száma.

A bevezetés első évében, azaz 1999-ben még csak egy ilyen életfogytiglanos volt Magyarországon, addig 2005-ben tíz, 2012-ben huszonöt, 2014-ben pedig már negyvenkilenc. Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) többször támadta a magyar szabályozást, amelynek eredményeképpen a kormány olyan kegyelmi eljárást vezetett be, amely szerint negyven év után hivatalból felülvizsgálják az elítéltek ügyeit, ennek pedig feltételes szabadlábra helyezés is lehet a vége. Ez azonban nem volt elég az EJEB-nek, amely a 2016-ban megint elmarasztalta Magyarországot, mondván, túl hosszú a felülvizsgálatig tartó negyven év. Az Euró­pa Tanács is kifogásolta a törvényi szabályozást, amelyen azonban a kormány nem kíván változtatni. Ahogy az Igazságügyi Minisztérium korábban felhívta rá a figyelmet, az életfogytiglani büntetés a 2011-es nemzeti konzultáció eredményeként került az új Alaptörvénybe, akkor ugyanis az embereknek körülbelül kilencven százaléka támogatta az intézkedést.

Az életfogytiglani szabadságvesztésre ítéltek az úgynevezett HSR (hosszú idejű speciális rezsim) körletben vannak elhelyezve egy- vagy kétszemélyes zárkában, napjaikat szigorú felügyelet mellett töltik.

mho

Hunhír.info