Az orosz katonai hírszerzés (GRU) információi szerint évente húszezer iszlám szélsőséges érkezik Európába a migránsok között. A harci tapasztalatokkal rendelkező, kiképzett személyek propaganda- és toborzó tevékenységet is folytatnak. Öt-tíz dandárnyi harcos. Nagyon jelentős, katonai ellenséges erő érkezik évente Európába.

A húsvéti ünnepek idején tartottak Moszkvában egy nemzetközi biztonsági konferenciát. Ott arról beszélt Szergej Kovaljov vezérőrnagy, hogy az orosz katonai hírszerzés (GRU) információi szerint évente mintegy húszezer iszlám szélsőséges érkezik Európába a migránsok között.

A tábornok szerint a harci tapasztalatokkal rendelkező, kiképzett személyek propaganda- és toborzó tevékenységet is folytatnak a bevándorlók között. Ez a létszám, ha katonai fogalmak szerint kategorizáljuk, öt-tíz dandárnyi harcost jelent.

Ha meg is felezzük ezt a számot, és nem sikerül senkit sem toborozniuk – ami sajnos nem igaz –, akkor is nagyon jelentős, katonailag is értelmezhető ellenséges erő érkezik évente Európába. Egyébként nagyságrendileg hasonló számokról beszélnek más országok katonai, biztonsági szakértői is.

Az orosz titkosszolgálat véleményét érdemes komolyan venni, hiszen évtizedek óta dolgoznak a kaukázusi iszlám radikálisok ellen, illetve Szíriában és a Közel-Kelet más országaiban is évek óta folytatnak felderítő munkát.

Ha már titkosszolgálati információkról beszélünk, akkor ide kívánkozik, hogy a német elhárítás nemrégiben leköszönt vezetője, Hans-Georg Maasen aktív szerepet vállalt a német belpolitikai életben. Az Angela Merkel politikáját a CDU-n belül legélesebben bíráló platform, az Értékek Uniója rendezvényein lép fel.

Ahogy az elhárítás vezetőjeként, úgy most sem rejti véka alá a meggyőződését, hogy a terrorveszély és a migrációs nyomás növekedésére számít Németországban. Ami természetesen élesen szemben áll a kancellár eddigi politikájával.

Talán a felszínes hírfogyasztóknak valóban úgy tűnhet, hogy húsvét elmúltával békésen készülődhetünk az uniós választásra, a migránsválság már megoldódott és a terrorfenyegetettség is csökkenőben van. Ám a valóság szembejön.

A rossz hír az, hogy a radikális iszlám nem választási ciklusokban gondolkodik, nem négy évre tervez, és pénzzel sem lehet jobb belátásra bírni. Tudom, hogy sokan sokszor a titkosszolgálatokra úgy gondolnak, mint gyanús, a törvényeket áthágó, az adófizetők pénzét feleslegesen elköltő, az emberi jogokat sértő szervezetekre.

Most mégis azt remélem, hogy komolyan veszik, ha a nyilvánosság elé állva gyakorlatilag ugyanazt mondják a német és orosz titkosszolgálatok vezetői: baj van.

Horváth József titkosszolgálati szakértő

(MN/Gondola)

Hunhír.info