A “leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű, queer és interszexuális emberek jogérvényesítését” és “az uniós emberi jogi kötelezettségek betartását” említette fontos tennivalóként az MSZP, a DK, a Párbeszéd, az LMP és a Momentum egy-egy politikusa egy szombati budapesti kerekasztal-beszélgetésen. A család egy férfiből, egy nőből s a gyerekből áll, a félresikerültek próbálkozásai ezt úgysem változtatják meg.
A Magyar LMBT Szövetség által szervezett EP-választás és az LMBTQI emberek című fórumon Ungár Péter LMP-s országgyűlési képviselő a magyarországi “LMBTQI-emberek” életét jobbá tevő intézkedések közül kiemelte a “szivárványcsaládok elismerését”, és álszent álláspontnak nevezte, hogy azonos nemű “párok” nem nevelhetnek gyermeket.
Álláspontja szerint a szexuális nevelés lehetőségének be kellene emelni a Nemzeti alaptantervbe és meg kellene könnyíteni a HIV-tesztekhez való hozzáférést, egyes HIV-gyógyszereket pedig államilag támogatottá kellene tenni.
Harangozó Gábor, az MSZP elnökségi tagja szerint az a legnagyobb probléma, hogy a “homofóbia” nem csökkent itthon az idők során, mert az emberek “tájékozatlanok, illetve félretájékoztatják őket”.
Kiemelte, szeretné, ha elérnék, hogy “Magyarországon is szégyen legyen homofóbnak lenni”.
Kifogásolta az alaptörvény azon pontját, amely kimondja, házasság férfi és nő között köthető. Cseh Katalin, a Momentum európai parlamenti listavezetője ehhez csatlakozva arról beszélt, hogy a kormányzati állásponttal ellentétben “nem kihívás mindenkinek egyenlő jogokat adni”.
Emellett fontosnak nevezte a rendőrség, az egészségügyi dolgozók és az oktatásban részt vevők “érzékenyítését”, “hogy tudják, hogyan kell hozzáállni az LMBTQI-emberekhez”.
Arató Gergely DK-s országgyűlési képviselő szerint az oktatásban és egyéb közszolgáltatásokban jelen lévő diszkriminációt nem lehet rendeleti úton szabályozni, a mentalitást kell megváltoztatni.
Hogyan lehet elvárni a rendőrtől, a tanártól, hogy érzékeny legyen, amikor nagypolitikai szinten a homoszexualitás még mindig a lejáratás egyik témája? – tette fel a kérdést.
Hangsúlyozta, olyan Európai Unióra van szükség, amelyben az alapjogi charta nemcsak az uniós intézményeket, hanem a tagországokat is kötelezi. Ehhez kapcsolódva a felszólalók egyetértettek abban, hogy az unió erősebb ellenőrző szerepére lenne szükség, amely számon kérné az emberi jogok megsértését a tagállamokon.
Barabás Richárd, a Párbeszéd szóvivője úgy vélte, a kormányzati médiában “őrült beszédet” hallani a “melegekkel” kapcsolatban. Szerinte ha valódi vita lenne, akkor arról beszélnének, hogy mikor lehetne bevezetni a “melegházasságot”. Mint mondta, “nem a világ legrosszabb helye Magyarország a melegek jogait illetően, de a további fejlődéshez kormányváltásra és az emberek tájékoztatására, érzékenyítésére lenne szükség”.
MTI
Hunhír.info
