…A hajdan keresztény Európa helyére lépett Euro Rt. – különféle neveken bejegyzett üzleti és hadi vállalkozások zűrzavaros szövevénye – mélyén pár ezer milliárdos család tenyészik és szívja a bolygó egyre fogyatkozó erőforrásait. Ők vezénylik az itteni politikai intézményeket, jelesül az Európai Unió szervezetét is. Ők adták ki a parancsot a „menekültnek” álcázott hadak bebocsátására, zsoldjának fizetésére, álla­maink fegyverletételére. …

Czakó Gábor: Saját hazájuk tanult sírásói

Az Európába benyomulók befogadása kétféle polgárt – talán helyesebb a lakos szó használata – és kétféle közösséget fog teremteni az érintett országokban

Természetesen a kétféle szót menten többfélére lehet cserélni, ha a helyzet úgy kívánja.

Már az elején le kell szögeznünk, hogy a most érkezők szinte semmiben sem hasonlítanak azokhoz, akik a kommunizmus üldözése elől szöktek át drótkerítéseken, aknazárakon Keletről Nyugatra. Ezek mind európaiak voltak, s több-kevesebb ismerettel bírtak a befogadó ország(ok) nyelvéről, kultúrájáról, életföltételeiről stb. Ott élő rokonaiktól, barátaiktól, ismerőseiktől hallottak eleget. Meglehetősen hasonlítottak jövendő hazájuk őslakosaira. Nemcsak külsejükben, de vallásukban és szokásaikban is.

A mostani érkezők nem értik az egészet. A nyelvtől a munkán át a mindennapokig. A vallásig? Ugyan! A fényes Nyugaton az utóbbi emberfaj már csak nyomokban létezik. A jövevények, legnagyobb számban muszlimok, általában olyan kultúrában nőttek föl, amelynek nem volt fogalma az övétől távoli erkölcsi, szellemi értékekről, ennélfogva félreismeri, ellenségesnek, pokolravalónak tekinti azokat.

Gondoljunk bele, hogy az érkező tömegek a muzulmán világban születtek, ahol a keresztényekkel való szembenállásra, sőt harcra nevelődtek. Ősellenségük a hajdan gyarmatosító európai kereszténység volt és maradt volna, ha… Ha a „modern európai” nem hagyta volna el hitét, s ezáltal nem süllyedt volna a lehető legalacsonyabbra. Szemükben a mai pogány európai alávalóbb a középkori keresztes lovagoknál, a 19. századi angol és francia gyarmatosítóknál – szellemi értelemben –, valahol a macskák és békák szintjén tengődik vagy még lejjebb, a férgekén. Ezért szabad, sőt üdvös dolog válogatás nélkül irtani a gazokat. Az úgynevezett terrortámadások ennek látványos példái. Mindegy, hogy kik az áldozatok, fő, hogy a túloldalon essenek el. Ha meg véletlenül az övéik közül öl meg valakiket a bomba: „Allah nagy és irgalmas.”

A további részletezés helyett gondoljunk bele, hogy az érkezők fölkészültsége, nem csupán műszaki tudása, de erkölcse, jogtudata egyetlen ponton sem egyezik az Euró­pában hagyományosan elvárttal. Például a demokrácia, jogállam, egyenlőség stb. fogalma hiányzik a muszlim közéleti szókincsből. A mostani világnagy zagyválódásban szinte lehetetlen eligazodni mai európai tanultsággal és aggyal. Maga Lucifer sem tudta volna ügyesebben megmérgezni a nyugati világ gondolkodását – már száz évekkel előre a fölvilágosodással és a belőle eredő forradalmakkal.

Mi sem természetesebb a no-go zónák kialakulásánál. A jövevényeket nem az európaiak rekesztik ki, hanem az érkezők zárkóznak el tőlünk, pogány bennszülöttektől, akik az ő szemükben tisztátalanok: „gyaur kutyák” vagyunk. A gyaur szó az arab káfir megfelelője: az igazság elfedője, Allah irgalmának elhárítója. Tehát nem egyszerűen istentelen – annál is rosszabb. Az ilyen alakoknak pedig semmi keresnivalójuk az igazhitűek között.

A no-go zónák távolról hasonlítanak a középkori gettókhoz, ahova a zsidók bezárkóztak a keresztény többség és annak életvitele elől. Ezt teszik a muszlimok is. Miért? Mert élet- és értékrendjük oly szembeszökően eltér az európai­tól, hogy nyilvánosságra kerülése összecsapásokhoz vezetne. A Korán például világosan megmondja, hogy a férfi mennyivel értékesebb a nőnél, tehát eszerint él, házasodik-válik, örököl. Az összes európai családjogi és polgári törvénykönyv gyökerestül ellenkezik a Koránnal, azaz Allah örök és megváltoztathatatlan szavával.

Ha legalább Iszában, azaz Jézusban hinnének az európai bennszülöttek, azt úgy-ahogy, legalábbis szóban eltűrnék a muzulmánok, mert lám, mégiscsak képesek a kézzelfogható érdekeik fölé merészkedni, tehát emberek volnának. Ámde nem hisznek semmiben, ezért mégsem tartoznak a Könyv népei, a muszlimok, a zsidók és a keresztények közé, vagyis pogányok, hitetlenek a szó mindenféle, lealacsonyító értelmében. A nagyszülők keresztsége az unokákra nem száll át.

A Korán rögtön az első fejezeté­ben – A Tehén című elején – leszögezi: „Bizony, akik hitetlenek [maradtak], azoknak egyre megy, hogy intetted-e őket vagy sem: nem hisznek. Allah lepecsételte szívüket és hallásukat, látásukat hályog lepi. Nekik hatalmas kínzás jár.” (6–7. vers) A kínzás a másvilágon lesz esedékes Mohamed értesülése szerint, de a szövegből kiderül, hogy konok hitetlenek, akik elutasítják a Koránt, már itt a földön alkalmatlanok lesznek az igaz hit befogadására.

A volt keresztény Európa már a muszlim ostrom előtt eldobta szellemi fegyvereit. A vallásháborúkkal kezdte, a fölvilágosodással folytatta, majd idétlen művészi, társadalmi és politikai izmusokba gabalyodott, melyek elsorvasztották ítélőképességét. Mostanra nem tudja, hol áll a feje, hogy fiú-e vagy lány, és nincs semmije, amivel a benyomulókat föltarthatná. Ezzel meghívót küldött nekik.

Mi lesz ennek a vége? Nehéz megjósolni. Sivatag, mondják az elkeseredettek, és sorolják a hajdan virágzó vidékeket Indiától az Atlanti-óceánig. A behatolók, akiket a gyors meggazdagodás meg a győzelem reménye hajt, nem töprenkednek. Allah velük tart, és övé az ítélet.

A hajdan keresztény Európa helyére lépett Euro Rt. – különféle neveken bejegyzett üzleti és hadi vállalkozások zűrzavaros szövevénye – mélyén pár ezer milliárdos család tenyészik és szívja a bolygó egyre fogyatkozó erőforrásait. Ők vezénylik az itteni politikai intézményeket, jelesül az Európai Unió szervezetét is. Ők adták ki a parancsot a „menekültnek” álcázott hadak bebocsátására, zsoldjának fizetésére, álla­maink fegyverletételére.

Mindezért természetesen semmiféle felelősséget nem viselnek!

A Mindenható nagy áldása volt, hogy Európa közepe, Budapest is egy ilyen janicsárnevelde lett, így közelről láthatjuk a néhai Foxi-Maxi liberál-kapitalista utódjának kádertermelését. A módszert és az eredményt is. Ország-világ előtt kiderült, hogy bár a dumák újnak hangzanak, de a tanárok és tanítványok a régi ösvényt tapossák. Az okosságnak álcázott műveletlenséget, a hazaárulást, a lelki restséget, a hazugságot hihetetlenül csekély költséggel szét lehet szórni alkalmasan kiválasztott elmékbe. A növendékek diplomaosztáskor sem jönnek rá, hogy saját családjuk, hazájuk sírját tanulták megásni.

MHO

Hunhír.info