Eddig 18 pártot vettek nyilvántartásba a május 26-ai európai parlamenti (EP-) választásra, a bejegyzett pártok száma ugyanakkor meghaladja a kétszázötvenet. Az Európai Parlament magyar tagjainak választásán az a párt indulhat jelölőszervezetként, amely a voksolás kitűzésekor, március 1-jén jogerősen bejegyzett párt volt. A Nemzeti Választási Bizottság eddig 18 pártot vett nyilvántartásba.

Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) az MTI érdeklődésére közölte: a civil szervezetek nyilvántartásában március 1-jén, a választás kitűzésekor 264 jogerősen bejegyzett párt szerepelt.

Az OBH adatai szerint ez év első két hónapjában mindössze egy pártot jegyeztek be jogerősen; 2018-ban 30, a parlamenti választást megelőző évben pedig 70 pártot jegyeztek be; 2014 és 2018 között összesen 116, 2010 és 2014 között 51 pártot jegyeztek be. Ez összesen 268 pártot jelentene, de egyrészt korábban alapított pártok is működnek, másrészt folyamatosan szűnnek meg, illetve minősülnek át egyesületté pártok.

Hasonló pártalapítási hullám az 1990-es évek első felére volt jellemző. Bár sok, az 1990-es évek első felében alakult párt azóta megszűnt, az OBH nyilvántartása szerint nyolc azonban még ma is működik közülük.

A mai parlamenti pártok közül a Magyar Szocialista Pártot 1989 novemberében, a Kereszténydemokrata Néppártot 1989 decemberében, a Fideszt 1990 februárjában vették nyilvántartásba a bíróságon.

Az 1995 előtt alakult, és ma is működő pártok közül még 1989-ben alakult meg a Magyarországi Szociáldemokrata Párt, 1990-ben a Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt, a Magyar Munkáspárt és a Szociáldemokrata Párt.

A ma is működő pártok közül 1993-ben jegyezte be a bíróság a Magyar Igazság és Élet Pártját

Hunhír.info