Fontos eszköz a szülői közösségek tájékoztatása, velük összefogva megszerezhető az anyagi támogatás – biztatja a Mozaik az iskolaigazgatókat tankönyveinek megvásároltatására. Most a pedagógusokat és iskolaigazgatókat veszik célba a magán-tankönyvkiadók, legalábbis a Mozaik megkezdte reklámkampányát, amelyben azzal érvelnek, hogy sok szülő számára nem az ingyenesség, hanem a „minőség és a szabad választás lehetősége” a legfontosabb.

„Mindenkinek joga van arra, hogy a gyermeke(i) számára az elérhető legjobbat biztosítsa” – írják, csakhogy hiába állítják, semmi nem bizonyítja, hogy az állami kiadványok rosszabbak.

Többször megírtuk, hogyan küzdenek a magán-tankönyvkiadók a piac visszaszerzéséért, illetve azért, hogy korábbi extraprofitjuk egy részét megtarthassák. Az idén sok kiadvány kerül le a tankönyvlistáról, ugyanis az ötéves – már eleve hosszabbított – engedélyek nagy része 2018-ban lejárt. Hosszabbításra nincs jogi lehetőség, hiszen ezek már elavultak, új könyveket pedig nem lehet akkreditáltatni a jelenleg véglegesítés alatt álló Nemzeti alaptanterv elfogadásáig.

Nemrég beszámoltunk arról, hogy a Szülői Hang néven létrehozott „civil” szervezet Mentsük meg a gyermekeink tankönyveit! szlogennel „aktivista programot” indított, arra biztatva a szülőket, hogy az ingyenes, állami kiadványok helyett vagy mellett vegyék meg gyerekeiknek a magáncégek könyveit.

A Szülői Hang a „kockásinges” Civil Közoktatási Platform tagja, éppúgy, mint a magán-tankönyvkiadók „civil” szervezete, a Tankönyvesek Országos Szakmai Egyesülete (TANOSZ). Arra hivatkoznak, hogy az állami kiadványok rosszabbak, ám ezt csak saját, szűk körben végzett közvélemény-kutatásukkal támasztják alá. Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet állami új generációs tankönyveit viszont a kipróbálási fázisban gyakorló pedagógusok használták és véleményezték, javaslataik alapján minden egyes kötetet átdolgoztak, ezután az országos teszteken a tanárok úgy értékelték ezeket a könyveket, hogy színvonalasak, ezért szívesen tanítanának belőlük.

A Szülői Hang azt javasolja, hogy a szülők kérdezzék meg gyerekeik tanárait, mely könyveket használnák legszívesebben, és azokat vásárolják meg. A szervezet útmutatást ad arra az esetre is, ha a szülők egy része nem akar részt venni az akcióban. Ilyenkor „konstruktív, megértő beszélgetést” kell folytatni a témáról az ódzkodókkal, tudatosítva bennük, hogy „ez elsősorban a gyerekek érdeke”. Ha mindennek ellenére az adott szülők hajthatatlanok, akkor „próbáljunk nagyvonalúak lenni és kipótolni a kimaradó összeget, hiszen ezzel az egész osztályközösségnek segítünk” – tanácsolja a Szülői Hang.

A magán-tankönyviadók – a Mozaik Kiadó, a Pedellus, a Cartographia, a Krónika Nova és a ROMI-SULI – pereket is indítottak könyveik engedélyének meghosszabbításáért, ezek többségét – százhuszonháromból kilencvenkettőt – első fokon már megnyerte az Oktatási Hivatal, a kúriai felülvizsgálat a következő hónapokban zajlik majd le. A piacért folytatott harc érthető: 2003 és 2014 között a nagyobb, magánkézben lévő tankönyvkiadók nyeresége 23,8 milliárd forint volt, osztalékuk 14,6 milliárd forintra rúgott. A három nagy magánkiadó gyakorlatilag felosztotta egymás közt a piacot, egyes kiadók pedig a terjesztést is közösen szervezték meg, befolyásolva ezzel az árképzést.

A balliberális kormányok idején hazánkban is „szabad verseny” volt, és ennek következtében jelentős áremelkedés: 2005 és 2009 között alsó tagozaton 68 százalékkal drágultak a tankönyvek, felső tagozaton 72 százalékkal, a középfokú oktatásban pedig 71 százalékkal.

Mára azonban a köznevelésben tanulók csaknem kilencven százaléka – egymillió diák – ingyen kapja a tankönyveket, a szülők tankönyvekre fordított kiadásai öt év alatt 7,3 milliárd forintról másfél milliárdra csökkentek, a kiadványok átlagára pedig alacsonyabb, mint tizenöt évvel ezelőtt volt. Nem igaz azonban, hogy az állami kiadás kizárólagos, a TANOSZ kiadói 2010 óta több mint hárommilliárd forint nyereséggel zártak, a Mozaik Kiadó önmagában további hárommilliárddal.

Továbbra is rengeteg energiát fordítanak direkt marketingre, agresszív piacszerző technikáikkal próbálják meggyőzni a tanárokat – és a szülőket –, hogy továbbra is az ő könyveiket rendeljék. Ez látható a minap a Mozaik honlapjára felkerült hirdetésben is. Mint írják, „mivel 2019-ben a rendelés során a szülők részvételére is egyre nagyobb szükség lehet, ezért javasoljuk, hogy a szülők is bátran tanulmányozzák át az információkat és a kedvezményes rendelési lehetőségeket”. Hangsúlyozzák: „sok szülő számára nem az ingyenesség, hanem a minőség és a szabad választás lehetősége a legfontosabb”. „Őszintén sajnáljuk, hogy a magyar pedagógusok és diákok számára a taneszközeinkhez való hozzáférést így megnehezítik – folytatják –, kiadványaink tankönyvjegyzékről való lekerülése valószínűleg sok iskolában fog problémát okozni.

A pedagógusokat, iskolavezetőket arra szeretnénk kérni, ha úgy érzik, hogy a Mozaik Kiadó kiadványaira szükség van a közoktatásban, és azokat a központi rendelésben szeretnék megrendelni, fejezzék ki erre irányuló igényüket az illetékes döntéshozók számára” – szorgalmazzák.

Ezután azt javasolják az iskoláknak, hogy mivel április végéig még a 2018/2019-es tankönyvjegyzéken szereplő 196 kiadványuk is rendelhető, vásároljanak ezekből „az iskolai könyvtárfejlesztés céljára”. A következő, tehát 2019/2020-as tanévre már csak huszonegy mozaikos kiadvány rendelhető a Kello rendszerében – vagyis az ingyenes tankönyvellátás keretében –, azonban a nyolcszáz régi termékükhöz is hozzá lehet jutni, közvetlenül a kiadótól – hívja fel a figyelmet a Mozaik.

„Az »ingyenesen biztosított« (így, idézőjelben! – a szerk.) állami tankönyvellátás mellett ez természetesen áldozatvállalást kíván az iskoláktól, a szülőktől és a kiadótól is. Fontos eszköz lehet a szülői közösségek tájékoztatása, hiszen velük összefogva sok esetben megszerezhető a szakmai és az anyagi támogatás. Mindenkinek joga van arra, hogy a gyermeke(i) számára az elérhető legjobbat biztosítsa” – hangsúlyozza a kiadó.

Emlékezetes egyébként, hogy a Mozaik szintén „civilekkel” együtt harcolt középiskolai történelem atlaszáért. Tavaly „diákok” petíciót indítottak azért, hogy továbbra is használhassák érettségin a mozaikos kiadványt, amelyben komplett kronológiai adattárakat, táblázatokat találtak. Ez az igen terjedelmes atlasz gyakorlatilag legális puskaként funkcionált. Az új állami atlaszban az évszámok szintén benne vannak, igaz, a diákoknak kell tudniuk értelmezni a térképeket.

mho

Hunhír.info