A tét nagy, a viták erőteljesek – így jellemezte Orbán Viktor az EP-választással kapcsolatos plakátkampány által kiváltott brüsszeli reakciókat a Kossuth Rádióban. A miniszterelnök szerint az emberek tudják, hogy a bevándorlás jelenti a legnagyobb tétet a választáson, de ennek részleteivel az embereknek is tisztában kell lenniük. A kormányfő rádióinterjúját szakértők elemezték

A tét nagy, a viták erőteljesek – így jellemezte Orbán Viktor az EP-választással kapcsolatos plakátkampány által kiváltott brüsszeli reakciókat a Kossuth Rádióban. A miniszterelnök szerint az emberek tudják, hogy a bevándorlás jelenti a legnagyobb tétet a választáson, de ennek részleteivel az embereknek is tisztában kell lenniük. A kormányfő rádióinterjúját szakértők elemezték

Tájékoztatási kampányról van szó, aminek a vizuális elemeit lehet vitatni, a rövid politikai üzenetek – amelyek a plakátok tartalmi elemei – azonban tényekre utalnak – hangsúlyozta Pócza István, az Alapjogokért Központ vezető elemzője a Kossuth Rádió Ütköző című műsorában. Nyilván a hosszabb verziót nem lehet mindenki számára elérhetővé tenni és hosszú oldalakon át elemezni – tette hozzá.

Brüsszelnek igenis vannak korlátai

Nagyjából szeptember óta folyik az európai parlamenti választási kampány – reagált Farkas Örs politológus.

Mint mondta, az Európai Unió vezető testületei korábban nem szoktak hozzá, hogy ilyen mélységű politikai vitát kell folytatniuk, mint most Magyarországgal. „Brüsszel eddig egyfajta orákulumként, egy sérthetetlen, érinthetetlen „megmondókarakterként” létezett Európában, amely bármilyen mélységig beleavatkozhatott a tagországok működésébe”, a tagállamok pedig „összerezzenve” próbáltak neki megfelelni.

Hozzátette: ez a világ ért véget, amikor először a magyar, majd más kormányok is azt mondták: „eddig és ne tovább!” Brüsszelnek igenis vannak korlátai, és nem a brüsszeli véleményt kell megvalósítani, hanem az adott tagállam érdekeit kell képviselni – adott esetben Brüsszellel szemben – hangsúlyozta.

Abban a pillanatban, hogy valaki kritikát fogalmaz meg Brüsszellel vagy a bevándorlást támogató politikai erőkkel szemben, a helyzet kezelhetetlenné válik az unió számára, és ebből születnek sértett reakciók, mint a jelenlegi plakátkampánnyal kapcsolatosan – fogalmazott.

A kormány plakátkampányának állításai tényeken alapulnak

Az Európai Bizottság 2016. május 4-én a dublini rendelet megreformálása mellett tett javaslatot, és határozott meg egy felső korlát nélküli elosztási mechanizmust. A plakátokra reagáló ellenkampány azon állítása, hogy az Európai Unió nem szeretné előremozdítani a migrációt, minimum árnyalásra szorul – tért ki Pócza a plakátkampány állításaira.

Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) szerepkörének bővítésére is emlékeztetett a szakértő: 2018 szeptemberében a szervezet hatáskörének növeléséről adtak be javaslatot, mely szerint a Frontex átveheti a tagországok határvédelmi feladatait, ha azok az Európai Bizottság szerint nem látják el megfelelően.

A humanitárius vízum bevezetésével kapcsolatban Pócza az Európai Parlament 2018. december 11-én elfogadott javaslatát említette meg, amely szerint az Európába érkezők az unióba belépve és nem annak határa előtt adhatják be menedékkérelmüket.

A Frontex elégtelen számú határőrt vezényelne ki

Az Európai Unió eddigi határvédelmi törekvései rendre kudarcot vallottak – hangsúlyozta Farkas Örs. Kifejtette: az elsőként felálló 1600–1700 fős határvédelmi egységben az embereknek csak tíz százaléka szolgált korábban fegyveres testületekben. Az összes többi tagja inkább hivatalnok, amely védelem helyett inkább a migráció motorja, hiszen az unió a hivatali ügyintézést a határok mellé helyezi át.

Az unió által meghatározott létszámokkal nem lehet megvédeni a határokat, csak Magyarországon nyolcezer határőr, rendőr teljesít szolgálatot a déli határnál. Erre reagált a miniszterelnök péntek reggel, amikor azt mondta: az európai határvédelem uniós testületek által felügyelt szervezetekkel nem megoldható. Azaz a tagországoknak szerepet kell vállalniuk a határvédelemben – fogalmazott.

Pozitív példaként az unióból Magyarországot és Olaszországot hozta fel, az unión kívülről pedig Szerbiát és Bosznia-Hercegovinát, amely országok szintén erősebben kezdték védeni határaikat. „Ez megoldható feladat, és a kérdés, hogy a szándék mennyire erős” – hangsúlyozta.

Korábban nem voltak érdemi politikai viták

Aki követi az Európai Parlament napi működését, az könnyen kiábrándulhat belőle – mondta Pócza a műsorvezető azon kérdésére, hogy miként lehetne vitát generálni a magyar és az uniós álláspont között.

Az Európa-projektnek az teszi a legnagyobb kárt, ha az emberek azt látják: Brüsszelben nincs érdemi munka, és nem akarják meghallgatni egy adott ország vezetőjének vagy EP-képviselőinek az álláspontját, és már azelőtt megszületett az ítélet, hogy leültek tanácskozni – fogalmazott.

Pócza úgy véli, az európai csúcsjelöltek biztosan vitáznak majd a kampányban, de ezek a véleménycserék korábban inkább arról szóltak, hogy miben tudnak egyetérteni, és csak apró eltéréseken vitáztak – érdemi politizálás nélkül.

Hunhír.info