Egyre több antiszemita indíttatású támadást történt Európa-szerte, rengeteg halálos áldozatot ejtve. Az elemzők két adatsort vizsgálnak: a hivatalos belügyi és rendőrségi adatokat, valamint a nem kormányzati, főként zsidó szervezetek statisztikáit. Ezek jelentős eltéréseket mutatnak, ugyanis a hatóságok szépítenek az adatokon.
A Migrációkutató Intézet nemrég elemezte a bevándorlás és az antiszemita indíttatású atrocitások mértékét Nyugat-Európában. A tanulmány a nyugat- és észak-európai antiszemita hátterű atrocitásokat és azok bevándorlással fennálló összefüggését vizsgálta Franciaországban, az Egyesült Királyságban, Németországban, Hollandiában, Svédországban, Norvégiában és Dániában.
A legtöbb vizsgált országgal kapcsolatos médiaelemzés és statisztikák az antiszemitizmus és az antiszemita indíttatású atrocitások számának növekedését mutatják. A migrációs válság kezdetétől folyamatos emelkedés tapasztalható az Egyesült Királyságban, Németországban és Dániában.
Az elkövetők hátterét tekintve a támadók jelentős része a bevándorló közösségből került ki. Lényegében mindegyik ország esetében feltételezhető, hogy az atrocitások száma a valóságban valamivel vagy jóval nagyobb.
Hatósági és zsidó szervezetek statisztikáit elemzik
Alapvetően két forrásból lehet megvizsgálni azt, hogy hány antiszemita indíttatású atrocitás történt az egyes országokban, bár nem minden országból rendelkeznek tiszta adatsorral. A két forrás közül az egyik az adott ország rendőrségi statisztikái, a másik pedig a különböző nem kormányzati, például zsidó szervezetek által gyűjtött statisztikák – tájékoztatott Veszprémi László Bernát.
A Migrációkutató Intézet munkatársa a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában elmondta, a rendőrségi statisztikákat a szakirodalom megbízható forrásnak tekinti, ugyanakkor olyan kritikák is megjelentek, amelyek szerint bizonyos országokban ezeket az adatokat is szépíteni kívánják.
Ilyen esetben azonban érdemes a nem kormányzati, zsidó szervezetek adatait kikérni és megvizsgálni – tette hozzá.
Próbálják szépíteni a statisztikákat
Jellegzetesnek nevezte az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének 2018. decemberi felmérését, amely a megtámadott zsidók véleményét vizsgálta. Ezt az adatsort egyébként 2013-ban is felvették. Ez azért érdekes, mert így a tendenciát is ki lehet olvasni az adatokból. Veszprémi elmondta, azt kérdezték meg a felmérésben, hogy az áldozatok be tudják-e azonosítani, milyen hátterű emberek támadták meg őket?
A kutató szerint érdekes, hogy egyes országokban a zsidók a bevándorló hátterű, muzulmán elkövetőket jelöltek meg.
Hozzátette: amennyiben ezeket az adatokat összevetjük az adott ország belügyi statisztikáival, meglepő különbségeket láthatunk. Példaként említette, hogy Németországban és Franciaországban a belügyi adatok sokkal kevesebb ilyen támadásról írnak, mint a zsidó szervezetek statisztikái.
Bizonyos országokban kiemelkedően magas az antiszemita indíttatású támadások száma – mondta az elemző. Kiemelte, hogy az esetek többségében a valós támadások száma még nagyobb, mint amit a hivatalos hatósági adatok közölnek.
Veszprémi László Bernát szerint látható, hogy azok mellett a hagyományos kisebbségek mellett, amelyeket a progresszív baloldali világkép eddig védett, most kevésbé állnak ki. Elsősorban a bevándorlók, migránsok védelme jelent meg a progresszív politikában és médiában.
A probléma – az elemző szerint – az, hogy a baloldali világképben egyre inkább elutasítják azokat a kisebbségi megszólalásokat, amelyben a bevándorlókat gyanúsítják meg egy-egy bűncselekmény, antiszemita támadás elkövetésével.
Hunhír.info