Balliberális irányultságú jogi szakemberek értekeztek a jogállamiság és a bírói függetlenség helyzetéről a Magyar Tudományos Akadémián. A szervező Magyar Helsinki Bizottság mellett az előadók között is számos, Soros Györgyhöz kapcsolódó jogvédő található. Vadász Viktor, az Országos Bírói Tanács tagja elefántcsonttoronyba vonulásnak nevezte, ha egy bíró csak az ítélkezésre szorítkozik.

Az állami támogatásból működő Magyar Tudományos Akadémia (MTA) jogtudományi intézetében rendezett konferenciát a Soros György által pénzelt Magyar Helsinki Bizottság, balliberális bírói körök részvételével.

A jogállamiság és a bírói függetlenség helyzete Magyarországon és Európában elnevezésű rendezvényen Vadász Viktor – aki korábban több Twitter-bejegyzésében kritizálta a magyar igazságszolgáltatást – azt kifogásolta, hogy „különösen Magyarországon többségében nagyon csendesek a bírók”, és „elefántcsonttoronyba” vonulásnak nevezte, ha pusztán a szigorú értelemben vett munkájukkal foglalkoznak.

Vadász azt hangoztatta: a legtöbb bíró félreérti, mit jelent a politizálás, s szerinte csak a párteseményen részvétel vagy annak támogatása minősül annak.

A bírók közéleti témákban történő megnyilvánulását Vadász Viktor a transzparencia, az átláthatóság biztosítékának ítéli, s szerinte a bírói karnak kell a legátláthatóbbnak lennie az egész „kormányzati rendszerben” (sic!). – A bírók zöme ki van képezve arra, hogy ne nyilatkozzanak, hogy ne legyen véleményük – szőtte tovább gondolatait.

A rendezvényen számos, Soros Györgyhöz kapcsolódó jogvédő is részt vett: a teljesség igénye nélkül Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság elnöke, Víg Dávid, az Amnesty International Magyarország igazgatója, valamint Halmai Gábor, a CEU tanára is előadást tartottak.

Vadász Viktor egyébként tagja az Országos Bírói Tanácsnak (OBT), amelynek tevékenységére jellemző, hogy annak ellenére fogalmazott meg jogszabály-módosítási javaslatokat az Ország­gyűlés számára, hogy nem is rendelkezik ilyen jogkörrel. Több ilyen javaslatuk egybevág a Sargentini-jelentés elvárásaival, vagyis a magyar igazságügyi modell átalakításának igényével.

Időközben a testület működésképtelenné vált, miután a múlt januárban megválasztott tagok és póttagok nagyobb része lemondott. Az ország valamennyi bíróságától érkező képviselők akkor úgy döntöttek, hogy sem tagként, sem póttagként nem hajlandók szerepet vállalni a jelenlegi tanácsban, emellett nem is küldenek vagy választanak további tagokat a testületbe.

MI

Hunhír.info