Meglesz a megfelelő válasz az ukrán mozgósításra Beregszász környékén, de március után enyhülés jöhet Budapest és Kijev viszonyában – mondta el lapunknak Grezsa István. A politikus azt is elmondta, hogy nem csitul a magyarellenes kampány a kijevi állami médiában sem. Egyébként az elképesztő kijevi hírek között szerepelt olyan is, mely szerint ötvenezer magyar honvéd sorakozott fel Ukrajna határainál – mondta.
- Készültek konkrétabb, számszerűsített felmérések is erről a kampányról?
– Folyamatosan készülnek. Maga a sajtóhadjárat mintegy két éve kezdődött, s bár az ország összlakosságának alig 0,3 százaléka magyar, 2016–17-ben egy tizenkét hónapos periódusban kimutatható volt, hogy a politikai hírek 15 százaléka hazánkról és Kárpátaljáról szólt, kizárólag negatív kontextusban. Pozitív hír nem jelent meg magyarokról, még olyan témákban sem, mint mondjuk Both Miklós zenetudós ukrajnai munkássága, akinek népzenegyűjtő és -feldolgozó munkája értékére az ukránok csak akkor döbbentek rá, amikor egy EU-s projekt keretében támogatást is kapott.
– Ukrajna hadsereget telepít a magyar határra, hangsúlyosan a magyarlakta részekre. Tervez a magyar állam valamiféle ellenlépést?
– Természetesen megfelelő választ kell adni erre. Egyébként az elképesztő kijevi hírek között szerepelt olyan is, mely szerint ötvenezer magyar honvéd sorakozott fel Ukrajna határainál…
– …a húszezerből?
– Az alig húszezer főt számláló Honvédségből. S hogy ez a hadsereg csak a miniszterelnök parancsára vár, hogy támadásba lendüljön. Nyilván kihasználják az ilyen ostobaságok terjesztésénél, hogy Ukrajnában keveset tudnak Magyarországról vagy Kárpátaljáról. Mi ugyancsak nehezen tudjuk értelmezni, hogy egy NATO-ba és EU-ba törekvő ország – bár szuverén joga van hozzá – miért egy NATO-tag és EU-tag ország határai mellett kezdi el felfejleszteni alakulatait, miközben az ország keleti felében háborús konfliktus zajlik.
– Van vészforgatókönyv arra az esetre, ha tényleg bekövetkezne a legrosszabb, és ki kellene menekíteni a teljes kárpátaljai magyar lakosságot?
– Már évek óta rendelkezésre áll ilyen, de a vészforgatókönyvek sajátossága, hogy részleteket nem szoktunk róluk elárulni.
– Van bárki, akire számíthat az anyaország vagy a kárpátaljaiak az ukrán politikusok közül?
– Hennagyij Moszkal mindig rendkívül korrekt volt velünk szemben, de ő sem lesz örökké Kárpátalja kormányzója. Jelenleg egyébként óriási tolongás van a jövő márciusi elnökválasztás miatt, ahol a magyar kártya minden elnökjelölt számára jól hasznosítható. De számítok arra, hogy ezt követően enyhülési periódus jöhet, hiszen a jelen állapot sem Ukrajnának, sem hazánknak nem érdeke, de a NATO-nak és az EU-nak sem.
– Ami az EU-t illeti, tudjuk, hogy Jean-Claude Juncker EB-elnök szerint Erdély román megszerzésének centenáriuma „európai ünnep” is. Milyen választ tudunk adni a román évfordulós tobzódásra?
– Hosszú ideig tervben volt valamiféle válasz, ugyanakkor a helyzetet nehezíti, hogy van két év eltolódás – számunkra ugye Trianon, 1920. június 4-e a mérvadó, ami most a nemzeti összetartozás napja. Egyelőre a vártnál visszafogottabb a román tobzódás, és sok józan román elemzés is jelent meg arról, hogy ha számot vetünk azzal, mi történt száz év alatt Erdéllyel, túl sok eredményt nem tudnak felmutatni. Ezzel szemben egy Kárpát-medencei magyar hálózatfejlesztéssel tudunk fellépni, ami kiterjed a gazdaságra, oktatásra, kultúrára. Bár elárasztják Erdélyt román nemzeti színű zászlókkal, mi Szent István örökségét visszük tovább, s nem asztalcsapkodással felelünk erre.
– Ugyanakkor egyre erősebb a román szimbolikus térfoglalás Erdély-szerte: táblák egynyelvűsítése, bírságolás magyar zászlóért…
– Ez a kettős államhatalom eklatáns példája: nem a törvényesen megválasztott kormányzat dönt egy sor kérdésben, hanem egyéb háttéralkuk mentén zajlanak le a folyamatok. Ennek a jelenlegi szituációnak a románok is éppúgy kárvallottjai, de való igaz, hogy a magyarokat jócskán látványosabban sújtja a kialakult helyzet.
mho
Hunhír.info
