Egyelőre nem vonta vissza a kormány a Sorsok Háza jövő évi megnyitásáról szóló bejelentését, Gulyás Gergely kancelláriaminiszter szerint szó sincs arról, hogy ne ismernék el a magyar állam felelősségét a holokausztban.
A magyarországi zsidó felekezetek 2010 óta összességében több mint huszonegymilliárd forint támogatásban részesültek – derül ki Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter parlamenti válaszából, melyet egy ellenzéki írásbeli kérdésre adott.

A Sorsok Háza kapcsán történelemhamisításról értekező gyurcsányista Arató Gergely megkeresésére felidézte, Magyarország korábban is pártolta azon kezdeményezéseket, amelyek lehetőséget teremtettek az áldozatokra való méltó megemlékezésre, éppen ezért döntött az első Orbán-kormány 1999-ben a Holokauszt Emlékközpont létrehozásáról. A Holokauszt Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény Közalapítvány csak tavaly 269,5 millió forintot kapott a központi büdzséből.

„Kiemelt célunk, hogy minél több fiatalhoz eljusson a holokausztra való emlékezés fontossága, ezért is szeretnénk tovább erősíteni az emlékeztetés felelősségét egy új mú­zeum létrehozásával. A Sorsok Háza interaktív tárlatai jó lehetőséget teremtenének a felnövekvő generációk megszólítására. Azt szeretnénk, hogy a viták nyugvópontra jussanak, és egységes szellemben mutassuk meg a múltat” – fogalmazott.

Gulyás Schmidt Máriával, a Terror Háza főigazgatójával, Fürjes Balázs államtitkárral és Köves Slo­móval, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezető rabbijával jelentette be nemrég, hogy jövőre megnyílhat végre a Sorsok Háza. Csakhogy a Mazsihisz továbbra is bojkottálja a koncepció kidolgozásában való részvételt. Köves korábban azt mondta, a kormány példa nélküli gesztust tett azzal, hogy a múzeum fenntartásával egy zsidó közösséget bízott meg.

Gulyás a Kormányinfón tisztázta: a kiállítás tartalmáért a felelősség a magyar államé. Ahogy mondta, méltóképpen szeretnének emlékezni a holokauszt tragédiájára, elismerik a magyar állam felelősségét, és fejet hajtanak a meggyilkoltak előtt, akik azért is váltak áldozattá, mert az állam képtelen volt megvédeni őket. Azt is elmondta ugyanakkor, hogy 1944-ig Magyarország minden embertelen törvény dacára sokkal inkább volt menedék, semmint az üldöztetés színtere.

mho

Hunhír.info